Levéltári egyperces 2025/1. Budapesti korcsolyapályák

A Levéltári egyperces régi budapesti korcsolyapályákra invitálja az olvasót. Száz évvel ezelőtt is a legnépszerűbb fővárosi korcsolyapályának a városligeti Csónakázó-tó befagyott vize bizonyult, A műjégpálya  1926-tól állt rendelkezésre. Az 1924-es karácsonyi napokban különösen sokan látogattak ki a pályára, közöttük Bethlen István miniszterelnök és Rakovszky Iván belügyminiszter és családjuk is, akik a nagyközönség elől elzárt területen siklottak a jégen. A miniszterelnök egykoron maga is aktívan jégkorongozott, 1924-ben már fiai űzték a sportot.

A népligeti pályával már a 19. század végétől kiemelten foglalkoztak. A székesfőváros 1912-ben az Üllői úti területet adta bérbe azzal a kikötéssel, hogy azt kizárólag sportolásra lehet használni. A jégpályát a közönség számára is meg kellett nyitni alkalmanként maximum 1, idényenként pedig legfeljebb 15 koronás belépti díj ellenében. A szegénysorsú gyerekek ingyenes belépését pedig a főváros jegyek megvásárlásával biztosította.

Országszerte számos helyen nyíltak természetes jégpályák a 20. században. Kispesten például 1923-ban a város polgármestere gondoskodott a pályáról elsősorban a munkások és alkalmazottak, valamint gyermekeik „testi jólétének fejlesztése szempontjából”. Még az 1970-es években sem volt ritka, hogy iskolaudvarok sportpályáit, kertmozik nézőterét vagy éppen a második világháborúban elpusztult házak nyomán keletkezett foghíjtelkeket öntötték fel, majd locsolták és hizlalták jégpályává. A pályák egy részét bárki, míg másokat egy-egy közösség, például sportklub vagy iskola használhatta.

1955-ben a versenysportolóknak a Millenáris Pálya közepére is építettek „műjeget”, sőt a hetvenes években még sátrat is kapott, amit állapota miatt a nyolcvanas évek elején le kellett bontani. A Kisstadion jegén rendezték meg 1963-ban a műkorcsolya Európa-bajnokságot. A nagy havazás igencsak megnehezítette a versenyzést, pedig még a honvédség is segített havat takarítani. Ezt követően az ISU (a nemzetközi szervezet) csak fedett és fűtött csarnokokban engedélyezte az EB-k és VB-k megrendezését.

Végül – a mai szóval élve közösségi pályák közül – álljon itt néhány helyszín: Széll Kálmán tér, Fadrusz utca, Pasaréti út, Egry József utca, Balaton utca, Wesselényi utca, Harminckettesek tere, Köztársaság tér és a Gyöngyösi utca.

Garami Erika

Illusztrációk:

A műjég, 1969 BFL XXIX.1753.b. 1969 02954
Felöntött udvar az Erzsébet Nőiskola udvarán (ma Teleki Blanka Gimnázium), az Ajtósi Dürer sor 37-ben 1905-ben. Fortepan / Klösz György 57556
Városliget, Régi jégpálya pavilonja BFL XV.19.d.1.08 068, Klösz György. Terv: Hofhauser Antal
BEAC pálya (XI. ker.), 1932, Fortepan/Halmosi Sándor 151345
BSE pálya (XII. ker.) 1957, Fortepan/Halmosi Sándor 151333
Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyve, 1912. június 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve 1034. p.
Rákospalota térképe északon a korcsolyapályával, 1921-22 k., BFL XV.16.f.285/5
Jégpálya létesítése a Wesselényi utcában, Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1906. január 17. 107. p.
A népligeti pályáról, 1969, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei, BFL XXIII.102.a.1 20. p.