A Levéltári egyperces mai száma folytatja Budapest egykori ikonikus kávéházaiban tett barangolását. Míg a New York inkább az írók, költők, addig a Japán Kávéház kezdetben inkább – de nem kizárólagosan – a művészvilág találkozóhelyéről lett híres. A művészek egy része a közeli, konkurensnek számító Abbázia kávéházból pártolt át.
1894-ben nyílt meg a földszinti üzlethelyiségek és lakások egybenyitásával a „Japán” az Andrássy út 45. szám alatt. Nevét japán fametszeteket idéző fali csempéiről kapta. A korszakban a japán művészet nagy népszerűségnek örvendett Budapesten. Szecessziós telefonfülkéjét a kávéház egyik későbbi törzsvendége, Rippl-Rónai József tervezte és Róth Miksa kivitelezte. A falakra hamarosan kikerültek a törzsvendégekről készült karikatúrák is, elsősorban Pólya Tibor rajzai.
Itt született meg a Szép Szó folyóirat ,a MIENK, a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre és a Szinyei Merse Társaság. Két fénykort ért meg: az elsőnek az első világháború vetett véget. Csók István, Csontváry, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Vaszary János, Ernst Lajos találkozott itt (többek között). „Papszi”, azaz az idősödő Lechner Ödön nemcsak az ablak melletti asztalról, illetve a teraszról udvarolt az arra járó hölgyeknek, hanem itt dolgozott, tervezett is. Ha épp nem volt papír, hát a márványasztalra. Egy anekdota szerint az egyik jómódú vendég, amikor meglátta a skiccet az asztalon, jelezte, hogy kifizeti, de nemcsak a kávéját, hanem az asztalt is.
A második fénykor 1928-ban kezdődött, amikor a Ritzből átigazolt művészetpártoló Kraszner Menyhért vette át az üzemeltetést. Ekkor lapszerkesztők, színészek, humoristák mellett az irodalmárok törzshelye lett: Molnár Ferenc, Szép Ernő, Bródy Sándor, Rejtő Jenő kávézott itt. József Attila, miközben naphosszat írta verseit a „kávéházi szegleten”, más szegény költőhöz, művészhez hasonlóan mindig számíthatott „töltött”, más néven javító kávéra, azaz ingyen repetára.
Rövid ideig kabaré, majd a Szikra Kiadó működött a helyén az államosítás után. Az 1950-es évektől pedig a magyar irodalmat a fókuszba állító Írók Boltjának ad helyet.
Garami Erika
Illusztrációk:
– Lechner szobra a saroképület Liszt Ferenc téri oldalán, 1936 Fortepan/Lechner hagyaték 224901
– Ugyanott 1968-ban az Ünnepi Könyvhéten. Lechner szobrát addigra már az Iparművészeti Múzeum elé helyezték át. Fortepan/Magyar Rendőr 65682
– Családi fotó a Japán előtt, 1931 Fortepan/Rothman család 116423
– Írók Boltja, 1968 Fortepan/Erdei Katalin 100869
– 1989-ben… Fortepan/Szigetváry Zsolt 151923
– Ybl Miklós meg nem valósult terve az Andrássy út 45.-t is magában foglaló „öt házhelynek”. Távlati kép BFL XV.17.f.331.b 116/5,, 8, 9
– Koch Viktor és ö. Hain Lajosné, mint a Japán Kávéház társtulajdonosainak aláírás hitelesítése, BFL VII.194.a 1923 0317