Levéltári egyperces 2023/29. A levéltár iratai az aranyvonaton

A Levéltári egyperces a levéltárunk legértékesebb iratainak második világháborús útját járja végig virtuálisan. 1943 májusában Budapest Székesfőváros Levéltára és a Magyar Nemzeti Bank egyezményt kötött a legértékesebb iratok (többek között az 1703-as budai és pesti kiváltságlevelek, tanácsülési jegyzőkönyvek, polgárkönyvek, az 1741-es koronázási napló) légoltalmi biztonsági elhelyezéséről. A levéltár külön erre a célra készített öt bükkfa ládáját lelakatolva, lepecsételve a bank veszprémi sziklapincéjében helyezték a mintegy 33 tonna aranykészlettel és az ország számos közgyűjteményének legféltettebb kincseivel együtt. A frontvonal közeledtének hírére 1944 decemberében indult Veszprémből nyugati irányba két értékekkel teli vonatszerelvény. Az arannyal és a közgyűjteményeknek a jegybanknál letétbe helyezett legértékesebb műtárgyaival együtt utaztak Budapest Székesfőváros Levéltárának és a Budapesti Árvaházi Kamarának letétei is. A kincseket az „Óperencián”, azaz az Enns folyón túli Spital am Pyhrn faluban rejtették el. A falu 1945 májusában az amerikai zónába került. A levéltár már ekkor lépéseket tett értékeinek visszaszerzésére, de ezek holléte akkor még nem volt ismert. Több mint egy évvel később, 1946 júniusában született meg a nemzetközi egyezmény a nyugatra vitt értékek visszaszolgáltatásáról. Július 31-én indult Frankfurt am Mainból Budapest felé az úgynevezett aranyvonat, amely az aranykészleten kívül más értékeket, többek között a levéltár ládáit is szállította. A vonat katonai kíséret mellett 1946. augusztus 6-án este gördült be a Keleti pályaudvarra az értékes teherrel. Onnan az értékeket a bank Szabadság téri székházának trezorjaiba vitték. A levéltár a bankból szeptemberben szállította vissza saját anyagát a Városházára. Hat ember kellett a mozgatáshoz, akik a szállításért 20 forint jutalomban részesültek. Ekkor 1 kg kenyér 92 fillérbe, 1 kg liszt 1 forint 40 fillérbe, 1 l benzin 1 forint 60 fillérbe került.

Garami Erika

Illusztrációk:

-A Központi Városháza Károly körúti szárnya az ostrom után, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Budapest Gyűjtemény 081161

-Keleti pályaudvar, 1945 Fortepan 45605

-Központi Városháza óvóhelye a második világháború idején (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Budapest Gyűjtemény bibFSZ01484679)

-A Városháza páncélterme. Budapest Főváros Levéltára, Fotótár XV.19.c.

-Buda 1703. évi kiváltáslevele. BFL IV.1018.04.004.002

-Pest város 1703. évi kiváltságlevele, BFL IV.1227.8.003

-Budapest egyesített címere, 1873, BFL IV.1420.d.1 0036

-Spital am Phyrn, az egykori apátság, ahol a magyar értékeket őrizték 1945-1946-ban (Wikipédia)