Levéltári egypercesünk a BFL-ben látható Budapest – a város és hídjai című kiállításhoz kapcsolódva a pénzek után (2023. június 27-i szám) néhány történeti értékpapírt vesz számba. Budapest Székesfőváros kölcsönfelvételeit 1897 óta kísérték értékpapír-kibocsátások. Gyakran szerepel rajtuk Budapestre jellemző városkép. Olyan ábrázolást választottak, amely könnyen azonosítható a fővárossal. Ez pedig a Duna belvárosi szakasza – egy kivétellel – a hidakkal a Gellért-hegyről nézve. A legtöbb esetben látszik a hegy zölddel borított része. Alatta folyik a Duna, előtérben az Erzsébet híd, tőle északra a Lánchíd és a háttérben a Margit híd is feltűnik.

Az ábrázolások kidolgozottsága, részletgazdagsága nagyon eltérő. A tervező-rajzoló művészek nevét eddig nem sikerült a kutatásnak kideríteni. Feltételezhető, hogy egyes esetekben a fő motívumot és a keretet nem ugyanaz a tervező rajzolta. Az első, és egyúttal a legkidolgozottabb ábrázolás a külföldi piacra szánt, az 1910. évi font sterling kölcsönön látható. Megfigyelhetők a dunai hidak, a hajók, Budán a Gellért-hegy sétaútjai, a Vár, a tabáni templomok, a pesti oldalon a Parlament, a Bazilika, sőt távolban még a gyárak füstölgő kéménye is.

Az 1939. évi aranypengőre szóló kötelezvény központi figurája egy erős munkásférfi, a budai vár és a Lánchíd a háttérbe szorult. 1942-ben még egy fotószerű látkép díszíti az értékpapírt, de egy évvel később már csak keretdísz és szöveg kapott helyet az értékpapíron.

Nemcsak a székesfőváros kötvényeire választottak budapesti hidakat. Például a Budapesti Kisipari Hitelintézet részvényét is hasonló, bár kevésbé részletgazdag fővárosi látkép teszi látványosabbá.

A Magyar Folyam és Tengerhajózási Részvénytársaság 1895-ös és 1914-es részvényeinek grafikája a társaság fontos tevékenységeit örökíti meg a Lánchídtól az Adriai-tengerig.

A budapesti látkép népszerűségét bizonyítja, hogy még a hajók elhelyezkedése is azonos az 1911-es székesfővárosi kötvényén és a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár részvényén.

Garami Erika

Illusztrációk: BFL IV.1416.i.532, Magyar Nemzeti Múzeum https://mandadb.hu/ 9221211, 761011, 8334211, 825531