Levéltári egyperces 2023/1. Petőfi Sándor utca

1923, 1973, 2023 – a költő születésének évfordulói nemcsak emlékezésre, de névadásokra is alkalmat kínál. Budapest egyik legrégebbi közterülete a Belvárosban a Petőfi Sándor utca. Már az 1500-as években is említették Nagy utca, később Urak utcája néven. A 16. században nevezték Szent Péter utcának is a mai ferences templom helyén álló kápolnáról elnevezve. A török időkben a Búza piac, Ceglédi és Szolnoki utca is e területre esett. A visszafoglalás után közel két évszázadig Úri utca (a német ajkú lakosságnak Herrengasse) néven volt ismert. A 19. század elején az egyes utcaszakaszok külön nevet kaptak. Úri utcának ettől kezdve csak a mai Petőfi Sándor utca területét hívták. 1874-ben, a városegyesítés után a budai Úri utcától megkülönböztetendő az utca a népszerű Rudolf trónörökös tiszteletére a Koronaherceg nevet kapta. Nem maradhatott a név az 1918-as forradalom idején, helyette a jakubinus Hajnóczyét vette fel. A forradalmak után nem kerülhette el az újabb névváltozást, így 1923-ban a költő születésének centenáriumán kapta máig használt nevét a belvárosi Petőfi Sándor utca.

Számos műemléképület és neves intézmény is található az utcában. A sarkon áll a Pári(z)si udvar (korábban a Belvárosi Takarékpénztár székháza, tervezte Schmahl Henrik), mellette a Katona József Színház (tervező: Fodor Gyula, 1912–14), vele szemben egy neves átjáróház, a Hild József által tervezett Károlyi-Trattner-ház, ennek szomszédságában a FUGA Budapesti Építészeti Központ kapott helyet (Hermész-udvar, tervezők: Kármán Géza, Ullmann Gyula, a nagytermet Hajós Alfréd tervezte 1913-ban). Továbbhaladva a volt Főposta épületéhez (tervező: Szkalnitzky Antal, 1870-73) érünk, vele szemben áll 1943 óta az utca legszebb lakóháza, a 12. számú, amelyet Gerlóczy Gedeon tervezett.

Képek forrása: BFL XXIX.1753.b, XV.19.c.11, XV.19.d.1

Garami Erika