Levéltári egypercesünk az 1814. április 6-án született Ybl Miklós munkásságához kötődik. Megvalósult és meg nem valósult terveinek hosszú sorát csak terjedelmes kötetekben lehetne bemutatni. Nevéhez fűződik többek között a Várkert-bazár, az Ideiglenes Képviselőház, a Bazilika, a Károlyi-palota, gróf Festetics György palotája, a Budai Takarékpénztár, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár székháza, az Unger-ház és az Operaház.
A jelenlegi Opera helyéül – sok vita után – az akkor kialakítandó Sugár út mocsaras környékét választották, amelyen egy kétes hírű csárda állt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa Ybl Miklóst kérte fel a tervezési program alapjául szolgáló vázlatok elkészítésére, majd kiírták a pályázatot, amelyet Ybl nyert meg. Az építési engedélyt 1875 augusztusában adta meg a tanács, amely ragaszkodott hozzá, hogy az építésének munkálatait magyar mesterekkel és cégekkel végezzék. Tervek szerint az épületnek 1883-ban már állnia kellett volna, azonban a folyamatos anyagi gondok miatt az építkezés elhúzódott, s végül az Opera 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit.
Yblről és munkáiról bővebben levéltárunk tematikus oldalán olvasható: https://ybl.bparchiv.hu/
Garami Erika

Illusztrációk:

-BFL XV.19.c.11. 1229

-Felső karzat és a nézőtér feletti mennyezet szerkezetének hosszmetszete. BFL XV.17.f.331.b 94/9

-A nézőtér feletti festett mennyezet tartóvázának alaprajza. BFL XV.17.f.331.b 94/10

-Tető felső mellvédjének falnézete a sarokvázákkal, BFL – XV.17.f.331.b 94/1

-A proszcénium páholy és környezete. BFL – XV.17.f.331.b 94/14

-Királyi páholy és környezete elölnézete. BFL – XV.17.f.331.b 94/15

-A nézőtér mennyezeti díszítésének alulnézete. BFL – XV.17.f.331.b 94/16