1805-ben József nádor szabályozási tervet készíttetett Hild Jánossal, és 1808-ban létrehozta Pest város Szépítő Bizottmányát, amivel nemcsak a fejlődő város szerkezetét, de egységes képét is kialakította. (Ezért a nádorról gyakran palatinus stílus néven illették a klasszicizmust.) Az új építkezések sorába illett az egykor a Belvárosi templom mögött álló, a középkori városmag piacterére néző régi pesti városháza újjáépítése.

Hild János 1811-ben készült, megvalósulatlan tervei után 1836-ban a néhány évvel korábban polgárjogot nyert Kasselik Ferencet bízták meg, hogy az akkor több mint száz éves, a 18. században többször bővített, rogyadozó régi helyére új épületet tervezzen. Az 1838-as jeges árvíz után az építkezést már nem lehetett tovább halasztani. Kasselik tervei alapján 1842–1843-ban egy kétemeletes, egységes, klasszicista stílusú, középtornyos épület készült. A régi épület alapfalait megtartották, de új volt az épület léptéke, monumentális felfogása és díszítése is. Az attikán Uhrl Ferenc és Bauer Mihály szobrászok egész alakos, erényeket ábrázoló szobrait helyezték el, összesen 11 figurát. Középütt, az óratorony tengelyében az igazságosságot jelképező Justitia állt a bölcsesség istennője, Pallas Athéné és a szabadságot jelképező fríg harcos társaságában. Hozzájuk csatlakozott a Takarékosság, Fortuna, a Közbiztonság, az Igazságszolgáltatás, a Becsület és a Jótékonyság (több alak kilétét még homály fedi). A szobros attika ötlete az építési bizottságban is helyet foglaló Hild Józseftől, Hild János fiától eredt, ő maga azonban csak jóval később jelent meg a ház építéstörténetében, amikor a tervei nyomán 1863-ban harmadik emeletet húztak az épületre.

A régi pest városházát, amely az 1848. március 15-i eseményeknek is fontos helyszíne volt, 1900-ban, városrendezési okokból, az Erzsébet híd építése miatt bontották le. A főváros Schmall Lajos korábbi levéltárnokot bízta meg, hogy az épület történetét feldolgozó díszes kötetben örökítse meg az emlékét.

Brunner Attila

Illusztráció: Budapest Főváros Levéltára, BFL XV.19.d.1/5/81. Klösz György felvétele