Budapest egyik legszebb, külső szakaszán előkertes beépítésű útvonalának, a Thököly útnak a ma 61. szám alatt található telkét 1910. szeptember 6-án vette meg Pápai Manó varrógép-nagykereskedő és felesége, Weis Etelka. A telekkönyvi kimutatás szerint 1912-ben kétemeletes nyaralót építettek rajta. A levéltári dokumentumok szerint a tervezője Ybl Lajos építész, Ybl Miklós unokaöccse volt.

Az épület a századfordulón született lakóháztípus, a bérvilla jellegzetes példája: villaszerűen szabadon áll, benne azonban bérbe adható lakásokat alakítottak ki. A szecessziós épület különlegessége a délkeleti homlokzatán „nyíló” álerkély női szobra. Az épületre vonatkozó sajtóforrások elárulják, hogy a kortársak még tisztában voltak az álerkély és a szobor díszítő funkciójával, amit egy francia példa, Jacques Coeur bourges-i, 15. századi háza ihletett. Mindössze három évtized elteltével azonban már nem érzékelték a szobornak ezt a funkcióját, és eredetéhez mendemondák társultak. A történet eredeti változata szerint az első világháború kitörésekor egy fiatalasszony ezen az erkélyen búcsúzott újdonsült férjétől, amikor az elindult a háborúba, s ezen az erkélyen várta a tábori postát. Amikor férje halálhíréről értesült, itt esett össze holtan. A hír azonban téves volt, s a háborúból visszatért férj emlékül befalaztatta az erkélyt s szobrot állíttatott nejének.

A történetnek később több változata is kialakult, s ezek máig keringenek annak ellenére, hogy Ybl Ervin, a tervező építész fia pontosan megírta a mellszobor történetét.  A kőasszony a városligeti Anonymus-szobor alkotója, Ligeti Miklós munkája. Azt, hogy a figura csupán díszítés, a levéltári dokumentumok is elárulják, az alaprajzok szerint soha nem épült erre a homlokzatra erkély. Hasonló, francia előképekkel rendelkező épületdíszítő szobor viszont alig akad a magyar építészetben, s már ezért is érdemes kicsit alaposabban szemügyre venni a Pápai-villát.

Brunner Attila

Illusztráció: A Kőasszony szobra (Budapest, Thököly út 61., szerző felvétele)