„Ha a … tanácshoz elmentek, visszakapjátok…” – Az 1956-os disszidensek vagyoni jogi helyzetének rendezése Mi történt azokkal a vagyontárgyakkal, amelyeket az 1956-os forradalom után külföldre távozók Magyarországon hagytak? Hogyan próbálhatták az itthon maradt hozzátartozók visszaszerezni a disszidensek lakását, ingóságait és egyéb javait? Miért húzódhatott el akár évekig is a vagyoni
Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy egykori munkatársunk, Dr. Gecsényi Lajosné született Imre Ilona szenvedésekkel teli súlyos betegség után életének 78. évében 2026. október 21-én elhunyt.Ilona 1949. február 12-én született Egyházaskeszőn, 1963 októberében kötött házasságot Gecsényi Lajossal. 1996–2001 közt Győr-Moson-Sopron Megye Győri levéltáránál dolgozott levéltári kezelőként, majd 2001. július 1-jétől
A kontroll harmadik szintje: az egyházak felügyelete a szocialista Budapesten Hogyan ellenőrizte a szocialista állam az egyházak működését a fővárosban? Kik figyelték a lelkészek tevékenységét, a hitoktatásra való beiratkozásokat és az egyházi rendezvényeket? 1951-ben létrejött az Állami Egyházügyi Hivatal, amely az egyházak feletti állami ellenőrzés központi szerve lett. A felügyelet
Város és kultúra: Fiatal várostörténészek konferenciája Szervezők: Bárczy István Alapítvány, Budapest Főváros Levéltára, ELTE Történettudományi Doktori Iskolája Helyszín: Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert teremIdőpont: 2026. október 19. (hétfő) 09.15 – 09.30 Köszöntők Kenyeres István Budapest Főváros Levéltára főigazgatója Szende Katalin egyetemi tanár, CEU Bécs Géra Eleonóra egyetemi tanár, ELTE
Simon Katalin képviseli Budapest Főváros Levéltárát azon a 2026. október 12. és 16. között megrendezésre kerülő osztrák-magyar levéltári programon, amelynek célja a városi levéltárban őrzött magyar nyelvű források feltárása, az iratanyag mintaállványozása. A programhét a Bécsi Magyar Levéltári Delegáció szervezésében valósul meg. Együttműködő partnerek magyar részről az ELTE BTK Történelem
Történetek az Állatkert Múltjából 2. rész A teljes mértékben megújult állatkert 1912-ben, három év zárvatartás után nyitott újra. Az állatkert vezetői arra törekedtek, hogy a városligeti kert a közönség széles rétegeinek nyújtson programlehetőséget. Az állatok látványa mellett számos közönségcsalogató attrakcióra kértek, és kaptak engedélyt a fővárostól. Sőt, még a könnyed
Budapest Főváros Levéltára minden érdeklődőt invitál az október 22-én sorra kerülő könyvbemutatókra: Kő kövön… A kő mint építőanyag és az építőiparok története Magyarországon. Szerkesztette: Cseh Fruzsina – Fehér Csaba – Török Béla és Szabó Attila: Kövek és épületek A Kő kövön kötetet bemutatja:Kozák-Kígyóssy Szabolcs László kutató, egyetemi adjunktus (Hadtörténeti Intézet
Történetek az Állatkert Múltjából 1. rész A budapesti állatkertet 1866. augusztus 9-én nyitotta meg a két évvel korábban alakult Pesti Állatkert Részvénytársulat. Az intézményt 1873-tól Állat- és Növényhonosító Társasággá átalakulva, még további 36 éven át ebben a formában működtették a Városligetben. Bár az állatkert 1907-ben csődbe ment, a főváros megváltotta,
Budapest Főváros Levéltára minden érdeklődőt szeretettel vár a BFL+ programsorozat Ternovácz Bálint: A püspök, a kanonok és a bán: összeesküvés a boszniai káptalanban és Somorjai Szabolcs: Az ígéretek ereje. A hitelbiztosítékok jelentősége a 19. század közepén egy adóssági per alapján című előadásaira. Helyszín: 1139 Budapest, Teve utca 3–5., Budapest Főváros
Budapest Főváros Levéltára és az ELTE BTK Filozófiai Intézete minden érdeklődőt szeretettel vár L’ubomir Dunaj (Szlovák Tudományos Akadémia, Filozófiai Intézet) Identity, Modernity, and Pluralism in the Perspective of (Certain) Tensions Between Central and Western Europe című előadására. Korreferens: Sik Domonkos (ELTE TáTK) Időpont: 2026. október 7. 18 óra.Helyszín: ELTE BTK, „i” épület,
Bűnesetek a levéltár mélyéről címmel új podcast-sorozat indul, amely történeti bűnügyeket és az azokhoz kapcsolódó kriminalisztikai, jogi és társadalmi kérdéseket dolgoz fel levéltári forrásokra építve, szakértők bevonásával. Az első epizód az 1950-es szérumügy iratait nyitja ki. Hogyan kerülhetett tetanusztoxin a szamárköhögés kezelésére használt humán szérumba? Ki és milyen értelemben volt
A 18–19. századi Pest kiépülésének, az építészek és építőmesterek képzésének és működésének, illetve a céhes keretek átalakulásának értékes dokumentumai kerültek a napokban levéltárunkba iratvásárlás útján. A Pesti Kőműves és Kőfaragó Céh iratai hosszú évtizedekig egy magánhagyatékban lappangtak, így a kutatók számára ismeretlenek voltak. A levéltárba kerülő hét kötet és az
A Fővárosi Közgyűlés 355/2025. (III. 26.) Főv. Kgy. határozatával kifejezte szándékát, hogy az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor roma áldozatai és ellenállói emlékére emléktábla létesüljön Budapesten; a 356/2025. (III. 26.) Főv. Kgy. határozat pedig Budapest Főváros Levéltára és a Budapesti Történeti Múzeum bevonásával szakmai és társadalmi konzultáció előkészítését írta elő. Az ennek
Új helyszínen, a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ területén rendezi meg idén a nemzetközi könyvfesztivált a Magyar Könyvkiadó és Könyvterjesztők Egyesülete. Levéltárunk kiadványaival a C pavilonban a C8 standon várjuk az édeklődőket az alábbi időpontokban: 2026. október 1. csütörtök 12.00-20.002026. október 2. péntek 10.00-20.002026. október 3. szombat 10.00-20.002026. október
Budapest Főváros Levéltára meghívást kapott a hazai urbanisztika egyik legfontosabb éves eseményére, az „Újratervezés – új konszenzusépítés az urbanisztikában” címet viselő XXXII. Országos Urbanisztikai Konferenciára. A rendezvényt a Magyar Urbanisztikai Társaság és a HÉTFA Kutatóintézet közösen szervezi. Az eseménynek az Északi Járműjavító ad otthont 2026. október 1-jén (csütörtökön). Levéltárunk 9
