Az URBS Magyar Várostörténeti Évkönyv 2023. évi konferencia-felhívása
Fővárosok – fő városok
Az uralkodói székhelyek és fővárosok szerepének változásai a Kárpát-medencében a középkortól a modern korig
Budapest Főváros Levéltára, az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége és az MTA Történettudományi Bizottságának Várostörténeti Albizottsága szervezésében 2023 novemberében kerül megrendezésre a IX. Magyar Várostörténeti Konferencia, amelynek témája Fővárosok – fő városok. Az uralkodói székhelyek és fővárosok szerepének változásai a Kárpát-medencében a középkortól a modern korig.
A „főváros” kifejezés történeti tartalma nem olyan egyértelmű, ahogy azt a ma embere gondolná, hiszen a középkorban még többnyire nem beszélhetünk egyetlen uralkodói központról, az udvartartás nem egyetlen székhelyen gyűlt össze, az országok központi irányítása sem egyetlen helyről valósult meg. Ennek ellenére a középkor derekától bizonyos városok hosszabb időn keresztül kitüntetett szereppel bírtak egy-egy ország irányításában, politikai és gazdasági téren egyaránt. Ezekben a városokban fokozatosan egyre több központi szerepkör összpontosult. Ebből a szempontból a legtöbb európai királyság kormányzata élesen eltért a Német-Római Birodalomtól, amelynek valóban nem volt fennállása alatt fővárosa. Még stabilabbak voltak az egyházkormányzat: a püspökségek és érsekségek székhelyei, amelyek azonban nem feltétlenül kapcsolódtak össze a világi adminisztráció központjaival, az uralkodó rezidenciájával vagy székvárosával.
A kora újkor az az időszak, amikor már egyértelműen kijelenthetjük, hogy egy-egy tartománynak vagy országnak, birodalomnak egyetlen székhelye, fővárosa volt. A folyamat nagy mértékben összefügg a korszakra oly jellemző igazgatási változásokkal, valamint a királyi, fejedelmi, tartományúri udvar változásaival. Ezek a változások mindinkább egyetlen helyszínre koncentrálva kezdtek megvalósulni, az uralkodók mind kevésbé változtatták meg udvartartásuk, és így a központi kormányzás helyszínét. Első feladatunk tehát az, hogy minden egyes korszakban megvizsgáljuk, mit jelent a főváros kifejezés, vagy mit tekinthetünk uralkodói, kormányzati székhelynek.
Mit jelent tehát a főváros kifejezés? Politikai, szakrális központot, a koronázás és/vagy a központi kormányszervek székhelyét, esetleg az országgyűlések helyszínét? Milyen szempontok játszottak közre abban, hogy egy-egy település ilyen központi szerepkört kaphatott? A politikai döntések, azaz a dinasztia vagy az uralkodó egyszemélyes akarata tett egy várost székhellyé, és ennek köszönhetően vált az adott település fővárossá, vagy a gazdasági fejlődésre alapozva választottak az uralkodók egy-egy várost fővárosuk/székhelyük központjává? A Magyar Királyság, az Erdélyi Fejedelemség és a Horvát Királyság esetében sem egyértelműen jelenthető ki, mely város volt adott korszak fővárosa, hiszen a középkorban az uralkodói székhelyek változtak, a kora újkorban pedig, amikor a királyság a Habsburg Monarchiába tagozódva létezett, és korábbi székhelyei oszmán fennhatóság alá kerültek, a főváros funkciója megosztottá is válhatott. Buda visszafoglalása sem tette egyértelművé a helyzetet, hiszen a központi kormányszervek, az országgyűlés és így a koronázások helyszíne Pozsony maradt. A fővárossá válás épp Pest-Buda esetében csak fokozatosan mehetett végbe, és a jogilag több településből álló városcsoport gazdasági fejlődése volt az a tényező, amely végül eldöntötte a vitát: Pozsony megszűnt főváros lenni.
Ez az eset egyben olyan kérdéseket is felvet, amelyek a városhálózat egészének vizsgálatát is feltételezik, hiszen a súlypontok változása e témakör igen fontos és izgalmas kérdése. Hogyan hatott a két városra, illetve a településállományra a főváros áthelyezése? Milyen konkrét gazdasági és társadalmi változások zajlottak annak következtében, hogy előbb a nagyszombati egyetemet, majd a központi kormányszerveket áthelyezték Pest-Budára? Milyen hosszú távú hatása volt ezeknek az intézkedéseknek? Milyen politikai és gazdasági folyamatok hozták létre végül az egyesített Budapestet, és milyen politikai-gazdasági indokok hatottak abba az irányba, hogy fővárosunk egyre nagyobb területet foglalt magába és olvasztott a fővárosba falusias jellegű településeket? Ezekre a városrészekre hogyan hatott a fővárosba tagolódás, hogyan és milyen ütemben változott meg az egyes résztelepülések településmorfológiája, finanszírozása, a népesség összetétele? A Magyar Királyság–Erdélyi Fejedelemség–Horvát Királyság tekintetében Budapest–Kolozsvár–Gyulafehérvár–Zágráb, illetve Bécs–Prága viszonya hogyan alakult az évszázadok folyamán? A dualizmus időszakában milyen jellegű rivalizálás alakult ki a monarchia három nagy igazgatási központja/fővárosa (Bécs, Prága, Budapest) között? Végül hogyan változott Budapest fővárosi szerepköre a monarchikus államforma megszűnését követően, a szocializmus évtizedeiben és a rendszerváltás után?
Ezekre a tágan értelmezett várostörténeti kérdésekre keressük a választ a 2023 őszén, Buda, Pest és Óbuda egyesítésének 150. jubileumi évében megtartandó konferenciánkon.
Kérjük, hogy előadási szándékát Mátyás Zoltán szerkesztőségi titkárnak szíveskedjen jelezni. Elérhetősége: matyasz@bparchiv.hu
Jelentkezési határidő: 2023. április 15. Jelentkezéskor kérjük, csatoljon egy 200–250 szó terjedelmű összefoglalót és egy rövid szakmai önéletrajzot. A konferenciával kapcsolatos esetleges kérdéseiket is ezen a címen várjuk.
A jelentkezőket legkésőbb 2023. május 31-ig értesítjük szinopszisa elfogadásáról, illetve elutasításáról.
A legjobb előadásoknak publikálási lehetőséget biztosítunk az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyvben. A megjelentetésre szánt kéziratokat a konferencián kérjük leadni!
A konferencia szervezőbizottsága
