Budapest Főváros Levéltára minden érdeklődőt szeretettel vár a BFL+ programsorozat keretében
Hidvégi Violetta: A Nemzeti Lovarda előképei Pollack Ágoston és Ybl Miklós műhelyében
és
Garami Erika: Csehszlovák hamisítványok, magyar hamisítók: a szokolhamisítás (1921)
című előadásokra.
Helyszín: 1139 Budapest, Teve utca 3–5., Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert terem
Időpont: 2026. február 3. (kedd) 15.00 óra
Absztraktok
Hidvégi Violetta: A Nemzeti Lovarda előképei Pollack Ágoston és Ybl Miklós műhelyében
Ybl Miklós (1814–1891) Nemzeti Lovardája 1858. január 7-én nagy érdeklődés mellett nyitotta meg kapuit a Nemzeti Múzeum mögött. Bár az építkezés csak fél évig tartott az építési szándéktól a megvalósításig hosszú út vezetett. A lovardák a sporthoz, a társas együttléthez, de még a 19. század eleji szórakoztatás egy sajátos formájához, a cirkuszokhoz is kapcsolódtak. Ybl Miklós és Pollack Ágoston (1810–1872) 1841-ben nagy reményekkel Építészeti Intézet néven közös vállalkozást indítottak, melynek legismertebb eredménye az ikervári Batthyány-kastély. 1848 őszén Pollack Ágoston céhes építőmester két közösség megbízásából lovarda tervet készített. Az elsőt az 1841-ben alakult Nemzeti Lovagda Társaságnak a Lipótvárosba – mely a telek tisztázatlan jogi helyzete miatt papíron maradt –, míg a másikat a Lövölde térre a Nemzetőri Lovagda Rt. részére. A lövöldével szemközti épület tervezésében ismét találkozott a két építész tevékenysége. A szabadságharc eseményei miatt ez a lovarda sem valósulhatott meg, de a munkafolyamat során szerzett tapasztalatai és alkotótársa elképzelései is segítették Ybl Miklóst az egy évtizeddel későbbi ikonikus lovardája létrehozásában.
Garami Erika: Magyar hamisítók, csehszlovák hamisítványok: a szokolhamisítás (1921)
Az első világháború utáni átmeneti időszak kedvezett a pénzhamisításoknak. Szinte hamisítási hullám söpört végig Európán. A nyerészkedési célú illegális pénzkészítés mellett megjelentek a politikai, hazafias indíttatású, sőt Magyarország esetében mindezek az legfelső kormánykörök tudtával, beleegyezésével, sőt támogatásával végzett akciók voltak.
Az 1920-as évek egyik legnagyobb nemzetközi botrányává dagadt frankhamisítás főpróbájának is tartják a néhány évvel korábbi csehszlovák korona hamisítást. A valuta a nem hivatalos szokol elnevezést a hátoldalon látható két sólyomról kapta. Magyar irredenta körök szervezték meg a fiatal csehszlovák állam első papírpénzei közül az 500 korona címlet hamisítását. A művelettel nem kisebb célt tűztek ki, mint a hamisítványok terítésével megingatni, és aláásni a fiatal Csehszlovák állam pénzügyeit, gazdaságát. A szervezés élén dr. Mészáros Gyula turkológus, néprajzkutató, egyetemi tanár állt. A kudarccal végződő akció messze túlmutatott egy pénzhamisítási ügyön. A Budapesten folytatott perek iratait levéltárunk őrzi.
Az esemény nyilvános és ingyenes, előzetes regisztrációhoz nem kötött.
A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül.
