E Levéltári egyperces a Levéltári piknikek műsorához kapcsolódik. Évek óta az egyik legnépszerűbb programunk, a gyerekek kedvence, bábelőadás Vitéz László főszereplésével. Vitéz László neve összefonódik „mesterével”, a bábos dinasztiából származó Kemény Henrikével. Nagyapja, Korngut Salamon faragta ki az első bábot 1935-ben, amelyet azóta számos követett. A második világháború vége felé,
A Levéltári egyperces május 26-i száma az 1980-as magyar–szovjet űrrepülés idejére repíti az olvasót. 1980. május 26-án magyar idő szerint 20 óra 20 perckor emelkedett fel Bajkonurból a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén Valerij Kubaszovval és az első (s azóta is egyetlen) magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal. A tervek szerint 1979-ben került volna
A Levéltári egyperces az 1822. május 15-én született Zsigmondy Vilmos bányamérnökre, a magyarországi artézi kutak fúrásának kialakítójára és elterjesztőjére 56 évvel később, 1878. május 15-én elkészült legismertebb munkájának felidézésével emlékezik. Zsigmondy geológiai tudása és tapasztalata alapján feltételezte, hogy a pesti oldalon is van termálvíz a felszín alatt. Pest város tanácsa
Sziget Fesztivál, Gyereksziget, Csúszdadomb – legújabb Levéltári egypercesünk témája az óbudai Május 9. park.Az Óbudai-szigeten 1973-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének centenáriuma alkalmából alakították ki a 34 hektáros, addig mezőgazdasági művelés alatt álló területet szabadidős célokra. amelyet hivatalosan 1975 májusában adtak át. Nevét a második világháború európai befejezésének napjáról kapta,
A Levéltári egypercesek ezúttal a főváros egykori nyomdáját mutatja be. A városegyesítés előtt a három városnak saját kis kézisajtós kőnyomdája volt. A pesti és a budai kőnyomda 1874-es egyesítésével létrejött nyomda lett a későbbi Székesfővárosi Házinyomda alapja. A nyomda a városháza épületében működött 1895-ben még csak négy kézisajtóval és 10-15
A Levéltári egyperces ezúttal húsvéti témával jelentkezik. Családok, magánszemélyek levéltárba adott iratai között gyakran rejtőznek aprónyomtatványok, kiadványok, kisebb-nagyobb használati tárgyak, képzőművészeti alkotások, amelyek nem iratok, nem tartoznak szorosan a levéltár gyűjtőkörébe, de ha már bekerültek, gondosan őrizzük őket. Az iratok közül előbukkanó tolltartók, diáksapkák, babacipő, apró porcelántárgyak, játékok, púderes dobozok,
A Levéltári egyperces a magyar költészet napján József Attila pereit választotta témájául. A költőnek több konfliktusa is volt a törvénnyel költeményei miatt. A főleg a sajtó útján elkövetett, „izgatás bűnéért” indított bírósági eljárások perdokumentációit Budapest Főváros Levéltára őrzi. Még 20 éves sem volt a költő, amikor a „Lázadó Krisztus” című
Levéltári egypercesünk az 1814. április 6-án született Ybl Miklós munkásságához kötődik. Megvalósult és meg nem valósult terveinek hosszú sorát csak terjedelmes kötetekben lehetne bemutatni. Nevéhez fűződik többek között a Várkert-bazár, az Ideiglenes Képviselőház, a Bazilika, a Károlyi-palota, gróf Festetics György palotája, a Budai Takarékpénztár, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár székháza,
Az április 1-jei Levéltári egyperces a 128 évvel ezelőtti Budapest legnagyobb eseményét idézi meg. „Kossuth temetése alkalmára az Erzsébet körúton két igen alkalmas ablak egyenként 50 forinttért kiadandó” – adta hírül a Budapesti Hírlap 1894. március 30-i apróhirdetése. Másnap, április 1-jén kísérték utolsó útjára ünnepélyes külsőségek között a március 20-án
A „Levéltári egyperces” 2022. március 25-i száma a száz évvel ezelőtt elhunyt Hugonnai Vilma előtt adózik. Az első magyar orvosnő a nagytétényi kastély falai kötött született 1847-ben. Első házassága nem bizonyult boldognak. Férje beleegyezésével 1872-ben Zürichbe ment orvostudományt tanulni, ahol hét évvel később szerezte meg az orvosi oklevelet, majd hazatért
Levéltári egypercesünk az 1969. március 21-én, a városligeti Felvonulás téren felavatott Tanácsköztársaság emlékművet járja körül – képzeletben. Az 50. évfordulóra állították fel az emlékművet a Regnum Marianum templom helyén. Az 1957-ben kiírt pályázatot Kiss István (1927–1997) nyerte meg. Szoborterve már következő évben elkészült. A nyolc méter magas zászlót lengető figura
A „Levéltári egyperces” 1944. március 19-ét, egy hideg, borult vasárnapot idéz fel egy budapesti háborús napló, Anka naplója* soraival: „Nagy rémülettel meséli/k/, hogy összekötözött kézzel elvitték a… képviselő urat (Bajcsy-Zsilinszkyt) a német katonák, gépfegyver áll a ház előtt. Még nem értjük a dolgot… német megszállás van, rengeteg német kocsi, meg
Március 15-i Levéltári egypercesünk az 1848. március 16-án Buda város tanácstermében tartott nyilvános közgyűlés eseményeit idézi fel. A gyűlés első pontja szorgalmazza az előző nap megfogalmazott 12 pont (amelyeket jegyzőkönyvbe is vettek, ld. a 2, és 3. kép) mielőbbi életbe léptetését, és azt, hogy a jelen országgyűlés iktassa azokat törvénybe.
A sorsanalitika atyjára, Szondi Lipótra emlékezik ezúttal a „Levéltári egyperces”.Szondi Lipót 1893. március 11-én, Nyitrán született. Családfakutatásai és szépirodalmi olvasmányai alapozták meg sorsanalitikával kapcsolatos megállapításait. Terápiájának feladata az ősi örökség feltárása, amelynek megismerésével az egyén eldöntheti, hogy milyen módon kívánja ezt megélni.Szondi 1944 júniusában az ún. Kasztner-vonaton menekült az országból
A „Levéltári egypercesek” nőnapi számának kérdése: vajon melyik évben szerepeltek az MSZMP VB terveiben az alábbi nőnapi előkészületek. (A megfejtés a poszt végén olvasható.)„A MNOT (= Magyar Nők Országos Tanácsa) kidolgozta az ünnepségek politikai mondanivalóját, amelyet az egyes rendezvényeken, akciókon érvényesítünk. Az akció célkitűzései: Erősíteni a nőkben a nemzetközi szolidaritást,
