Kategória: Blog

Hogy mik vannak… : Szűzanya meztelenül járkálnak a nők a Gellért gőzfürdőben…

„Elviselhetetlen az az erkölcstelenség, amely egy jó idő óta a Gellért gőzfüdőben lábra kapott. A hölgyek alighogy belépnek a fürdőbe, sőt, a „gőzbe”, rögtön ledobják a fürdőruhát (inget), és szűzanya meztelenül járkálnak egyik medencéből a másikba, szóval mindenhova, ahova csak lehet, sőt már kezdik a száraz kabinok között is, hol

Hogy mik vannak… : Özvegy József Áronné árvái…

Özvegy József Áronné árvái… 1917 őszén özv. József Áronné gyógyíthatatlan betegen feküdt a Tauffer-klinikán. A két testvér, Etus és Attila magukra maradtak. Ekkor vette kezébe a gyermekek sorsát Makai Ödön, aki megkezdte a levelezést a gyermekek elhelyezése ügyében a menhellyel. Attila is megbetegedett, a Gyáli-úti járványkórházban feküdt. Makai, amikorra a

Hogy mik vannak… : Nem fizettek az új vaslábért?

Sok mindenről hallott már az ember élete során, sok csudában volt része, de hogy valaki egy műlábért nem fizetett volna, no, az manapság is ritkaságszámba meg!. Pedig megesett, méghozzá pontosan 170 évvel ezelőtt, amikor is egy „láb nélküli” atyafi új vaslábat csináltatott magának, s bizony elfelejtett fizetni érte. Pedig de

Hogy mik vannak… : Buffallo Bill Magyarországon

Réges-régi fotón egy magabiztos, hetyke tekintetű férfi tekint ránk. Széles karimájú kalap, szépen fésült, kipödört bajusz, komoly tekintet, rejtélyes kis mosoly a száj szegletében… hát igen, ő Buffallo Bill, az amerikai nép legendás alakja. Hihetetlen történet az övé, mely, ha úgy vesszük, igazi sikertörténet….De ki is volt valójából ez a

Hogy mik vannak… : Budapesten a rendőrség még a maga megvédésére is kevés…

Fegyveres apacsok veszélyeztetik a budapesti lakosokat… Gálos Kálmán szfőv. tanácstagnak a polgármester úrhoz intézett interpellációja fényt derít a több mint 100 évvel ezelőtti közállapotokra. A korabeli dokumentumból megtudhatjuk, hogy apacs vagy jassz néven elhíresült kétes egzisztenciájú alakok veszélyeztették különösen éjszaka a békés polgárok életét a Lipót körút melletti Visegrádi utcában

Hogy mik vannak… : Az első magyar széksavas ívócsarnok felállítása Pesten…

„Alólírott hosszabb külföldi utazása alkalmából, azon kedvező tapasztalást szerezte magának, miszerint Európa minden nagyobb és nevezetesebb városaiban az, úgy az egészségre előnyös, mint meleg nyári idény alatti hőségben hűsítő szíjsavas vizet élvezik, mely ízletes, olcsó és kedvelt ital, jutányos áron eladásra a közönség kényelme tekintetéből minden látogatott helyeken és élénk

Hogy mik vannak… : Árválkodó török Budán…

Hinnénk-e, hogy 1846-ban már csak egy török élt Budán? Pedig elhihetjük, mert Schmidt Ferenc Buda szab. király város kapitánya hivatalos jelentésében erről a fontos tényről a számolt be a nagyméltóságú Magyar Helytartótanácsnak. Tudniillik a Török Birodalom lett kíváncsi arra, hogy hány alattvalója (jobbágy) is él külföldön. A felmérésből pontos adatokat

Fotómesék: Mészároslegények a fronton

A híres-neves Schäffer Ármin ő cs. és kir. Felsége József Főherceg udvari fényképésze készítette azokat az első világháborúban lencsevégre kapott fotókat, melyeken mészároslegények feszítenek az áldozataik mellett. Az egyik férfiúban, Leé Ádámot ismerhetjük fel, aki annakidején a Marhavágóhídon dolgozott. 1873-ban született és az I. világháború idején már ötgyermekes apa volt. Az egyedülálló fotókat

Fotómesék: A „Grand American Bioskop” a Batthyány téren

Ha elfogadjuk kiindulópontnak, hogy a kinematográfia az első években egyike a mutatványos attrakcióknak, s a kor közönsége nem tekinti emblematikusnak, a századforduló civilizációja szimbólumának, akkor nem csodálkozhatunk azon sem, hogy presztízse csekély, a vurstlibeli premier mellett az első években kávéházak, sátrak, bódék, alkalmanként színházi előadások adnak helyt a mozgóképeknek. A

Fotómesék: Máriabesnyői főbúcsú
Máriabesnyő, az ország egyik legfontosabb, búcsújáró helye, 2022. augusztus 13–14-én tartja legnagyobb búcsús ünnepét, a Nagyboldogasszony főbúcsút. E zarándokhely évszázadok óta az egyik legjelentősebb Mária-kegyhely volt, mely egy parányi Mária-szobor rejtélyes megtalálásának volt köszönhető.
Fotómesék: Mozgó fényképek

„A legújabb foto-elektrotechnikai csoda. Reprodukál minden élő jelenetet mozgásban –a valódi élet tükre.”[1] Tudták, hogy valójában Petzval József[2] matematikus, mérnök, egyetemi tanár számításaira támaszkodva alkotta meg Louis és Auguste Lumière a filmfelvevő- és -vetítő gépét? A magyar tudós igazi műszaki zseni volt, aki a bécsi katonai földrajzi intézet megrendelésére tökéletesítette

Fotómesék: Szubjektív emlékek 1956-ról

„Igazából egy nyolcéves gyerek nem fogja fel ezt a hiányt, de beépül a lelkébe, az egész énjébe…” 3. kép. A harcok szünetében II. (Vonuló tömeg a Nagykörúton, előtérben egy szovjet ágyú, balra élelmiszert szállító tehergépkocsi szabadságharcosokkal, 1956. november 2–5. körül) Fotó: Chochol Károly16. kép. Nagykörút a harcok szünetében (Szabadságharcos igazoltat

Fotómesék: 1846. július 15-én adták át az első magyarországi gőzüzemű vasútvonalat

175 éve adták át az első magyarországi gőzüzemű vasútvonalat Fotómesék sorozatunk legújabb részében vasútra szállunk, és az első pesti vasútvonal korai történetére tekintünk vissza néhány korabeli rajz, litográfia és persze szokás szerint egykorú beszámolók segítségével. „Vasúton bámulatosan halad az ember. Szeretném ráültetni az egész magyar hazát; néhány esztendő alatt tán

Fotómesék: 125 éve épült a Millenniumi Földalatti Villamosvasút

„Az elektromos Budapest földalatti csodája ez, a hol az ember a 35 fokos nyári melegben fázni fog, a hol a kiizzadt fővárosiak szivesen fognak nyaralni…”[1] Százhuszonöt éve, 1896. május 2-án adták át a világ első villanymeghajtású földalatti vasútját Budapesten.[2] Következő fotómesénkkel a máig népszerű kisföldalatti születésére emlékezünk. Bár talán furcsának

Fotómesék: 1925. április 18-án nyílt meg az első Budapesti Nemzetközi Vásár

Mostani fotómesénk tárgya a kilencvenhat éve létrehozott hírneves „BNV”, amelynek elődtörténetéből szemezgetünk. De nézzük csak, milyen „ősei” voltak a budapesti tavaszi vásárnak? Az első Márciusi Vásárra 1906. március 25–27-én került sor a Fővárosi Kereskedők Egyesülete jóvoltából. A rendezőbizottság elnöke, a modern magyar papírkereskedelem megteremtője, Szénásy Béla cs. és kir. udvari