175 éve adták át az első magyarországi gőzüzemű vasútvonalat Fotómesék sorozatunk legújabb részében vasútra szállunk, és az első pesti vasútvonal korai történetére tekintünk vissza néhány korabeli rajz, litográfia és persze szokás szerint egykorú beszámolók segítségével. „Vasúton bámulatosan halad az ember. Szeretném ráültetni az egész magyar hazát; néhány esztendő alatt tán
„Az elektromos Budapest földalatti csodája ez, a hol az ember a 35 fokos nyári melegben fázni fog, a hol a kiizzadt fővárosiak szivesen fognak nyaralni…”[1] Százhuszonöt éve, 1896. május 2-án adták át a világ első villanymeghajtású földalatti vasútját Budapesten.[2] Következő fotómesénkkel a máig népszerű kisföldalatti születésére emlékezünk. Bár talán furcsának
Mostani fotómesénk tárgya a kilencvenhat éve létrehozott hírneves „BNV”, amelynek elődtörténetéből szemezgetünk. De nézzük csak, milyen „ősei” voltak a budapesti tavaszi vásárnak? Az első Márciusi Vásárra 1906. március 25–27-én került sor a Fővárosi Kereskedők Egyesülete jóvoltából. A rendezőbizottság elnöke, a modern magyar papírkereskedelem megteremtője, Szénásy Béla cs. és kir. udvari
155 éve, 1866. július 30-án indult útjára Pesten az első lóvontatású vasút. Délután négy órakor hullámzó tömeg fogadta hatalmas ovációval a Pesti Közúti Vaspálya Társaság első „lóvontatású vasútját”, amely a régi Széna tértől (ma: Kálvin tér) Újpestig szelte át az utat. S micsoda luxussal volt berendezve: hágcsós tetőrésszel, ernyős alkalmatossággal… Az első
Johann Paluka nürnbergi kereskedő cégének egyedülálló árukatalógusa – a hozzá tartozó árjegyzékkel és portódíjszabási melléklettel együtt – a Manno cég iratanyaga révén gazdagítja levéltárunk állományát. Az 1843-ból származó prospektus, amely önmagában is unikumnak számít, korának számos használati tárgyát és luxuscikkét vonultatja fel, a bajuszpödrőtől az aranymíves teáscsészéken keresztül a tubákos
József Attila [IGE]: Kezdetben volt Pakots,aztán lőn az Ige.Köztünk Ő a kapocs,azért jöttünk ide. Hévíz, 1932. szeptember 10. Mi ihlette a költőnek ezt a rövidke kis verses köszöntőjét? Annak nézünk most utána… Pakots József[1] író, politikus nevéhez fűződik annak az érdekvédelmi szervezetnek a megalapítása, amelynek az volt a célja, hogy
Érdekesség, hogy az uralkodóknak járó temetési ceremónia rituáléja mennyire újjáéledt a 19. században. A „nemzet halottjait”, akiket az egész ország gyászolt, ugyanis hasonlóan gazdag végtisztességben részesítették. „A 19. század végi Magyarországon – állapítja meg Lakner Judit – a »nagy emberek« temetése a politika műfajához tartozott… A kisajátítási ceremónia a temetés
Levéltárunk őrizetében található egy 264 fotót tartalmazó I. világháborús album, ami Szilvay Gyula főhadnagy nevéhez fűződik, aki a keleti fronton, a Magyar Királyi Szegedi 5. Honvéd (és Népfölkelő) Gyalogezredben teljesített szolgálatot 1915 őszétől 1918 tavaszáig. A felvételek jórészt az ő háborús pályaképét tükrözik, a gyalogezred állomáshelyeinek eseményeit mutatják be. Hagyatékában fennmaradtak
