1848. július 27-én született Budán, a Svábhegyen Eötvös Loránd fizikus, feltaláló, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó. Édesapja, Eötvös József töltötte be az első felelős magyar kormány vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztját. Fia, Loránd 1894–95 között követte őt a bársonyszékben. Loránd tanulmányait a pesti piarista gimnázium után a pesti egyetemen folytatta. Jogot
Idén 35. alkalommal rendezik meg a 10 napon át tartó képző- és előadóművészeti fesztivált 2026. július 24. és augusztus 2. között Kapolcson, Taljándörögdön és Vigántpetenden. Ez utóbbi helyre települ ki Budapest Főváros Levéltára. Programkínálatunkban a korábbi évekhez hasonlóan kamarakiállítás, kézművesprogramok, rejtvények és meglepetések szerepelnek. A programsorozat 2026. május 5-én sajtótájékoztatóval
Sporttörténeti és diplomáciai bravúrnak köszönhetően Magyarországon 1986-tól rendeznek Forma–1-es versenyeket. Az alábbi írás és képválogatás a Hungaroringet és az első hazai futamokat nem a versenyzők és a mérnökök, hanem a Magyar Autóklub háttérben dolgozó kollegáinak munkáján keresztül mutatja be. Biró Aurél cikke a Budapesti Levéltári Mozaikok oldalán olvasható.
Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat és ügyfeleinket, hogy levéltárunk kutatóterme, szakkönyvtára és ügyfélszolgálata 2026. augusztus 7. és augusztus 30. között zárva tart. Kutatóterem zárása: 2026. augusztus 6. (csütörtök) 19.00Kutatóterem nyitása: 2026. augusztus 31. (hétfő) 9.00 A kutatói adatlapok, a kérések valamint a zárás ideje alatt leadott közlésiengedély-kérelmek feldolgozását 2026. augusztus 31-én kezdjük
Az 1873-ban egyesített Budapestnek sohasem épült önálló városháza, a fővárosnak mégis vannak városházái: a kerületi elöljárósági épületek, amelyek többsége ma a kerületi polgármesteri hivataloknak ad helyet. A kerületi elöljáróságok, a főváros hierarchikus közigazgatását segítő hivatalok 1950-ig léteztek. Működésüket 1872-ben, majd 1893-ban törvény szabályozta. Az I. kerületi elöljáróság a régi budai
Újpest csakugyan új a főváros környéki települések sorában. Az egykori megyeri puszta homokos területét birtokosa, Károlyi István parcelláztatta az 1830-as években, és 1840-ben lett önálló településsé. 1850-ben még csak 673 fő lakott itt, húsz év múlva azonban ennek tízszerese, a népességszám pedig ezt követően minden évtizedben szinte megduplázódott, az 1900.
Angyalföld egyik leghosszabb utcája 1953 és 1990 között Mautner Sándor, a munkásmozgalom mártírjának nevét viselte. Joggal feltételezhetjük, hogy az utca egykori lakói is csupán töredékes ismeretekkel rendelkeztek a névadó személyéről. A róla szóló hivatalos közlések többnyire kimerültek néhány szűkszavú adatban: helyi illegális kommunista tevékenységet folytatott, életét áldozta a mozgalomért, polgári
A 18. században betelepített Promontor – 1886 óta Budafok – faluból, vagyis nagyközségből 1927-ben rendezett tanácsú várossá lépett elő. A mintegy 18 000 lakosú település első polgármestere Záborszky Nándor (1883–1852) lett, aki a városi cím megszerzését erőteljes modernizálással igazolta. A polgármesteri tisztséget 1939-ig betöltő Záborszkyhoz kötődik a „kelenvölgyi sártenger” és barlanglakások
Tisztelt Kutatók! Felhívjuk szíves figyelmüket Budapest Főváros Levéltára Kutatási szabályzatának 2026. július 1-jétől életbe lépő változására, amely a nemzeti tervvagyonba tartozó tervek felhasználására vonatkozik. A nemzeti tervvagyon felhasználásának feltételeiről szóló tájékoztatás megismeréséről minden kutatónak a beiratkozással egyidejűleg nyilatkoznia kell. A kutatói nyilatkozat és a tájékoztató letölthető honalpunkról.
Mit keres egy kecskeméti ház a fővárosban? Hogyan lehet, hogy egy városnak egy másik városban nemcsak telke, de bérháza is található? A földesúri kiváltságokat szerző alföldi mezővárosok, köztük Kecskemét is, a török korban elnéptelenedett puszták és más birtokok megszerzésére törekedtek, hogy azok segítéségével megőrizhessék versenyképességüket és függetlenségüket. Kecskemét még a
Amikor Kunkel Imre 1887-ben megállapodott Beniczky Gábor földbirtokossal, hogy a cinkotai uradalomból területet vásárol, egy önálló település létrejöttét alapozta meg, amely ma Budapest egyik legfestőibb és legegységesebb arculatú városrésze, Mátyásföld. A község születése az ide tervezett nyaralótelephez kötődik. Kunkel egy civil társulást hozott létre e célból, a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületét,
15.00-18.00 Cianotípia nyomatok készítése15.00-16.30 Családfa-kutató gyorstalpaló15.00-19.00 Rubik-kocka bemutató és „tanfolyam”15.30-17.00 Levéltári séta (backstage tour)16.00-16.30 Mohács terepasztal és kiállítás tárlatvezetéssel16.30-17.30 Magyar ízek Bécsben: pódiumbeszélgetés a legendás Ilona Stüberl bécsi étteremről17.00-17.30 Mohács terepasztal és kiállítás tárlatvezetéssel17.15-19.15 Oklevélírás, hitelesítés ostypecséttel, iratolvasás17.30-18.00 Tárlatvezetés: Magyar ízek Bécsben – Ilona Stüberl legendás konyhája17.45-18.30 Előadás: Egyből három:
Labdajátékok Magyarországon a 19. században A podcastban Pecsők Lászlóval a modern magyar sportkultúra kialakulásáról beszélgetünk. Megismerhetjük, hogyan jelentek meg a 19. század második felében a brit mintákat követő új sportágak, köztük a krikett, a lawn-tenisz és a futball, valamint azt, hogy milyen szerepet játszottak a sportegyesületek és az iskolák a
A dualizmus korabeli Budapest számos művészcsalád otthona volt. Közülük a Lechnerek építészetükkel is hozzájárultak a lendületesen fejlődő városkép kialakításához. Lechner Ödön (1845–1914) iskolateremtő művészetének az Iparművészeti Múzeum, a Földtani Intézet vagy a Postatakarékpénztár színes, kerámiákkal díszített épületei köszönhetők. Unokaöccsei közül ketten is építészek lettek, Lechner Jenő (1878–1962) és öccse, Loránd
Budapest egyik legszebb, külső szakaszán előkertes beépítésű útvonalának, a Thököly útnak a ma 61. szám alatt található telkét 1910. szeptember 6-án vette meg Pápai Manó varrógép-nagykereskedő és felesége, Weis Etelka. A telekkönyvi kimutatás szerint 1912-ben kétemeletes nyaralót építettek rajta. A levéltári dokumentumok szerint a tervezője Ybl Lajos építész, Ybl Miklós
