Budapest Főváros Levéltára tisztelettel meghívja Önt a BFL+ programsorozat keretében Kenyeres István: Egy kontinentális kereskedőcég a 18. század végi Pesten: a Natorp-Macher cég és Ternovácz Bálint: Missziós püspökségek a balkáni magyar expanzió szolgálatában a középkorban című előadásokra. Helyszín: 1139 Budapest, Teve utca 3–5., Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert terem Időpont:
Viták és tiltakozás ellenére 2025-ben sem törlik el a nyári időszámítást, amit először az Osztrák–Magyar Monarchiában és Németországban vezettek be még 1916-ban. A fővárosiak 1912-től igazíthatták óráikat a Magyarország legpontosabb órájának tartott időmérőhöz, a Múzeum körút 6–8. szám alatti Műegyetem (később ELTE) falánál álló órához. Amikor a Műegyetem a Múzeum
Budapest Főváros Levéltára és az ELTE BTK Filozófiai Intézete meghívja Önt Rüdiger Dannemann (Internationale Georg-Lukács-Gesellschaft):Georg Lukács’ Plan for an Institute for Historical Materialism in 1919 and the Budapest School című előadására. Korreferens: Olay Csaba (ELTE BTK Filozófiai Intézet) Időpont: 2025. április 3. 16 óra Helyszín: ELTE BTK i épület, 1.
Tisztelt Kutatók! Az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül történő beiratkozás és iratkérés Magyarországon kívüli területről átmenetileg nem működik. Beiratkozás és iratkérés Magyarország határain kívülről e-mail útján teljesíthető a kutato@bparchiv.hu címre írva, határokon belülről továbbra is az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül biztosítjuk az elérést. A szükséges nyomtatványok letölthetők: https://bparchiv.hu/ugyfeleknek-kutatoknak/kutatoknak/ Az angol nyelvű
1881. március 25-én született Bartók Béla Nagyszentmiklóson. 18 évesen nyert felvételt a pesti Zeneakadémiára, ahol a zongora és a zeneszerzés szakot együtt végezte el. Kezdetben zongoristaként aratott sikert, majd elindult népdalgyűjtő és alkotó korszaka. Budapesten 1909-ben kötött házasságot első, 1923-ban második feleségével. 1911-től kilenc éven át a ma már Budapesthez
Szobrász, grafikus, illusztrátor, akvarellista, aki kisplasztikáival és éremterveivel is maradandót alkotott. 1919. március 21. után a politika forgatagába csöppent. Nem titkolta, hogy támogatja a Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság intenzív művészeti mozgalmat is jelentett. Ferenczy Béni aktívan részt vett a kor művészeti életében nemcsak alkotásaival, hanem szervezőmunkájával is. Arról, hogy a Művészeti
Soroksár azok közé a Budapesttel szomszédos települések közé tartozik, amelyeket 1950-től csatoltak a fővároshoz. Addig önálló nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kötelékében. A Budapesthez csatolt települések iratai a legtöbb esetben erős hiányokkal maradtak az utókorra, és ez alól nem kivétel Soroksár sem. Önálló települési múltja a 18. századtól folyamatos, de képviselőtestületi
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik gyakran idézett helyszíne az Újépület, a Neugebäude, amelynek egyik északi udvarán, ahol most a Batthyány örökmécses áll, végezték ki az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost 1849. október 6-án. Az már kevésbé ismert, hogy az épület több ponton is kapcsolódik a forradalomhoz.
50 éve viseli egy budai utca a magyar irodalom egyik legtöbbet olvasott szerzőjének, a 125 éve született Fekete Istvánnak nevét, akit a legtöbben az állat- és az ifjúsági regények szerzőjeként ismernek, pedig munkássága ennél jóval összetettebb, életműve sokkal szerteágazóbb volt. Rácz Attila írása a Budapesti Levéltári Mozaikok oldalán érhető el.
A Levéltári egyperces a Nemzetközi Nőnap alkalmából egy kivételes nőt mutat be: Simon Böskét, az első magyar szépségkirálynőt, akit 1929-ben Miss Európának is megválasztottak. Böske, azaz Erzsébet 1909-ben született Keszthelyen, tehát mindössze 20 éves volt, amikor Magyarország, majd a kontinens legszebbjének kiáltották ki. Szépségét már 1925-ben felfedezték, amikor a Keszthelyi
Az URBS Magyar Várostörténeti Évkönyv 2025. évi konferencia-felhívása Város – környék – agglomeráció A városok és közvetlen vonzáskörzetük Budapest Főváros Levéltára, az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége és az MTA Történettudományi Bizottságának Várostörténeti Albizottsága szervezésében 2025. november 12–13-ikán kerül megrendezésre a X. Magyar Várostörténeti Konferencia, amelynek témája: Város – környék
Az 1817. március 2-án született költő élete 65 évéből huszonkettőt töltött Budapesten. Először 26 éves korában jött Pestre szekérrel hivatalos ügyben. 1848-ban háromszor is Petőfiéknél töltött néhány napot a Dohány utcai Schiller-házban. Ekkor kezdte „Pest fényét megkívánni”. A következő évben, Buda visszafoglalása után elkezdte szervezni, hogy családostól Pestre költözik, de
Budapest Főváros Levéltára és a HUN-REN Bölcsészettudományi Központ tisztelettel meghívja Önt Umbrai Laura: Az éhes Budapest. A lakosság élelmezése a fővárosban az első világháború alatt és Somogyi László: Internálás és internálótáborok Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében az első világháború alatt című kiadványok bemutatójára A köteteket bemutatják: Gyáni Gábor, kutató professor emeritus, HUN-REN BTK
2000 -ben döntött az Országgyűlés arról, hogy minden év február 25. legyen a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. 1947. augusztus 31-én tartották Magyarországon a kék cédulás választásként elhíresült országgyűlési választásokat. A nem lakóhelyükön szavazók ideiglenes választói névjegyzékkivonattal szavazhattak. Ezekkel a kék színű kivonatokkal tömegesen élt vissza a választást megnyerő Magyar Kommunista
Jókai első pesti otthona a Dohány (akkor Fűzfa) utcai Schiller-házban volt, amit a Petőfi-házaspárral közösen bérelt. Többször költözött a városban, lakott többek között a Magyar, a Baross (akkor Stáció), a Bródy Sándor (akkor Sándor) utcában is. 1891-től elhunyt felesége, Laborfalvi Róza unokája, Jókai Róza és férje Feszty Árpád házában lakott
