1946. augusztus 1-jén vezették be az új fizetőeszközt. A 80. évforduló alkalmából korábbi írásunkkal idézzük fel az akkori eseményeket.
Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat és ügyfeleinket, hogy levéltárunk kutatóterme, szakkönyvtára és ügyfélszolgálata 2026. augusztus 7. és augusztus 30. között zárva tart. Kutatóterem zárása: 2026. augusztus 6. (csütörtök) 19.00Kutatóterem nyitása: 2026. augusztus 31. (hétfő) 9.00 A kutatói adatlapok, a kérések valamint a zárás ideje alatt leadott közlésiengedély-kérelmek feldolgozását 2026. augusztus 31-én kezdjük
Idén 35. alkalommal rendezik meg a 10 napon át tartó képző- és előadóművészeti fesztivált 2026. július 24. és augusztus 2. között Kapolcson, Taljándörögdön és Vigántpetenden. Ez utóbbi helyre települ ki Budapest Főváros Levéltára. Programkínálatunkban a korábbi évekhez hasonlóan kamarakiállítás, kézművesprogramok, rejtvények és meglepetések szerepelnek. A programsorozat 2026. május 5-én sajtótájékoztatóval
1848. július 27-én született Budán, a Svábhegyen Eötvös Loránd fizikus, feltaláló, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó. Édesapja, Eötvös József töltötte be az első felelős magyar kormány vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztját. Fia, Loránd 1894–95 között követte őt a bársonyszékben. Loránd tanulmányait a pesti piarista gimnázium után a pesti egyetemen folytatta. Jogot
Sporttörténeti és diplomáciai bravúrnak köszönhetően Magyarországon 1986-tól rendeznek Forma–1-es versenyeket. Az alábbi írás és képválogatás a Hungaroringet és az első hazai futamokat nem a versenyzők és a mérnökök, hanem a Magyar Autóklub háttérben dolgozó kollegáinak munkáján keresztül mutatja be. Biró Aurél cikke a Budapesti Levéltári Mozaikok oldalán olvasható.
Az 1873-ban egyesített Budapestnek sohasem épült önálló városháza, a fővárosnak mégis vannak városházái: a kerületi elöljárósági épületek, amelyek többsége ma a kerületi polgármesteri hivataloknak ad helyet. A kerületi elöljáróságok, a főváros hierarchikus közigazgatását segítő hivatalok 1950-ig léteztek. Működésüket 1872-ben, majd 1893-ban törvény szabályozta. Az I. kerületi elöljáróság a régi budai
Újpest csakugyan új a főváros környéki települések sorában. Az egykori megyeri puszta homokos területét birtokosa, Károlyi István parcelláztatta az 1830-as években, és 1840-ben lett önálló településsé. 1850-ben még csak 673 fő lakott itt, húsz év múlva azonban ennek tízszerese, a népességszám pedig ezt követően minden évtizedben szinte megduplázódott, az 1900.
Angyalföld egyik leghosszabb utcája 1953 és 1990 között Mautner Sándor, a munkásmozgalom mártírjának nevét viselte. Joggal feltételezhetjük, hogy az utca egykori lakói is csupán töredékes ismeretekkel rendelkeztek a névadó személyéről. A róla szóló hivatalos közlések többnyire kimerültek néhány szűkszavú adatban: helyi illegális kommunista tevékenységet folytatott, életét áldozta a mozgalomért, polgári
A 18. században betelepített Promontor – 1886 óta Budafok – faluból, vagyis nagyközségből 1927-ben rendezett tanácsú várossá lépett elő. A mintegy 18 000 lakosú település első polgármestere Záborszky Nándor (1883–1852) lett, aki a városi cím megszerzését erőteljes modernizálással igazolta. A polgármesteri tisztséget 1939-ig betöltő Záborszkyhoz kötődik a „kelenvölgyi sártenger” és barlanglakások
Tisztelt Kutatók! Felhívjuk szíves figyelmüket Budapest Főváros Levéltára Kutatási szabályzatának 2026. július 1-jétől életbe lépő változására, amely a nemzeti tervvagyonba tartozó tervek felhasználására vonatkozik. A nemzeti tervvagyon felhasználásának feltételeiről szóló tájékoztatás megismeréséről minden kutatónak a beiratkozással egyidejűleg nyilatkoznia kell. A kutatói nyilatkozat és a tájékoztató letölthető honalpunkról.
Mit keres egy kecskeméti ház a fővárosban? Hogyan lehet, hogy egy városnak egy másik városban nemcsak telke, de bérháza is található? A földesúri kiváltságokat szerző alföldi mezővárosok, köztük Kecskemét is, a török korban elnéptelenedett puszták és más birtokok megszerzésére törekedtek, hogy azok segítéségével megőrizhessék versenyképességüket és függetlenségüket. Kecskemét még a
Amikor Kunkel Imre 1887-ben megállapodott Beniczky Gábor földbirtokossal, hogy a cinkotai uradalomból területet vásárol, egy önálló település létrejöttét alapozta meg, amely ma Budapest egyik legfestőibb és legegységesebb arculatú városrésze, Mátyásföld. A község születése az ide tervezett nyaralótelephez kötődik. Kunkel egy civil társulást hozott létre e célból, a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületét,
15.00-18.00 Cianotípia nyomatok készítése15.00-16.30 Családfa-kutató gyorstalpaló15.00-19.00 Rubik-kocka bemutató és „tanfolyam”15.30-17.00 Levéltári séta (backstage tour)16.00-16.30 Mohács terepasztal és kiállítás tárlatvezetéssel16.30-17.30 Magyar ízek Bécsben: pódiumbeszélgetés a legendás Ilona Stüberl bécsi étteremről17.00-17.30 Mohács terepasztal és kiállítás tárlatvezetéssel17.15-19.15 Oklevélírás, hitelesítés ostypecséttel, iratolvasás17.30-18.00 Tárlatvezetés: Magyar ízek Bécsben – Ilona Stüberl legendás konyhája17.45-18.30 Előadás: Egyből három:
Labdajátékok Magyarországon a 19. században A podcastban Pecsők Lászlóval a modern magyar sportkultúra kialakulásáról beszélgetünk. Megismerhetjük, hogyan jelentek meg a 19. század második felében a brit mintákat követő új sportágak, köztük a krikett, a lawn-tenisz és a futball, valamint azt, hogy milyen szerepet játszottak a sportegyesületek és az iskolák a
A dualizmus korabeli Budapest számos művészcsalád otthona volt. Közülük a Lechnerek építészetükkel is hozzájárultak a lendületesen fejlődő városkép kialakításához. Lechner Ödön (1845–1914) iskolateremtő művészetének az Iparművészeti Múzeum, a Földtani Intézet vagy a Postatakarékpénztár színes, kerámiákkal díszített épületei köszönhetők. Unokaöccsei közül ketten is építészek lettek, Lechner Jenő (1878–1962) és öccse, Loránd
