Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat és ügyfeleinket, hogy levéltárunk kutatóterme, szakkönyvtára és ügyfélszolgálata 2025. augusztus 8. és augusztus 31. között zárva tart. Kutatóterem zárása: 2025. augusztus 7. (csütörtök) 19.00Kutatóterem nyitása: 2025. szeptember 1. (hétfő) 9.00 A kutatói adatlapok, a kérések valamint a zárás ideje alatt leadott közlési engedély kérelmek feldolgozását 2025. szeptember
Július 22-én Nagyváradon született Muráti Teodóra Aurélia néven Muráti Lili színésznő – valószínűleg 1911-ben. Előszeretettel fiatalította magát néhány évvel, s mivel az anyakönyveket őrző nagyváradi levéltár az első világháborúban leégett, lehetetlen a dátumot ellenőrizni. Rákosi Szidi színésziskolájában tanult, ahol a vizsgaelőadáson nyújtott játéka után rögtön szerződést ajánlottak neki. Több színházban
választották magyarok az idegenlégiós szolgálatot. Hányatott gyermekkorát követően a második világháborút fiatal felnőttként élte meg, majd szovjet fogságból kiszabadulva hazájának búcsút intett, hogy Nyugaton kezdjen új életet. A nyughatatlan lelkű Melchner Károly az irányt az idegenlégió felé vitte. A kiképzést követően a forrongó Madagaszkáron vetették be. Leszerelést követően valószínűleg a
Levéltárunk idén második alkalommal vesz részt a Művészetek Völgye összművészeti fesztiválon. A tíznapos rendezvénysorozatnak három falu, Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend ad otthont 2025. július 18. és 27. között. A koncertek mellett workshopok, előadások, színházi, tánc- és cirkuszi produkciók, kiállítások, filmek, egyaránt szerepel a közel 3000 program között. Budapest Főváros Levéltára
1921. július 17-én született Szenes Hanna költő, brit ejtőernyős, Izrael egyik első nemzeti hőse. Versei a kötelező tananyag részei az izraeli iskolákban. Miután a Hanna név születésekor nem volt hivatalos, Anikó néven anyakönyvezték, de neve (például a hagyatéki leltárban) Anna változatban is előfordul. Jómódú értelmiségi családba született Budapesten. Apja, Szenes
Levéltárunk II. emeletén 2025. szeptember 30-ig látható az Evangélikus Országos Gyűjtemény és a Budavári Evangélikus Egyházközség időszaki tablókiállítása „Szeretteim, imádkozzatok! – Bagár lván ostromnaplója” címmel. Budapest 1944–45-ös ostromának 80 éves évfordulójához kapcsolódóan nyílt meg a tárlat ez év januárjában a budavári evangélikus gyülekezet épületegyüttes alatti barlangban, ugyanabban a helyiségben írta Bagár
Ezekkel a szavakkal köszönte meg nagyívű beszédében a betegen is szónokló Kossuth Lajos 1848. július 11-én az első népképviseleti országgyűlésnek, hogy Nyáry Pál „Megadjuk!” felkiáltása nyomán egyhangúlag megszavazták a 200 ezer újoncot és a kiállításukhoz szükséges 42 millió forintot. De hol is történt mindez? Az 1848. évi IV. törvény határozott
Tisztelt Kutatók! Az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül történő beiratkozás és iratkérés Magyarországon kívüli területről átmenetileg nem működik. Beiratkozás és iratkérés Magyarország határain kívülről e-mail útján teljesíthető a kutato@bparchiv.hu címre írva, határokon belülről továbbra is az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül biztosítjuk az elérést. A szükséges nyomtatványok letölthetők: https://bparchiv.hu/ugyfeleknek-kutatoknak/kutatoknak/ Az angol nyelvű
A második világháborúban a kulturális intézmények és közgyűjtemények is igyekeztek legértékesebb tárgyaikat biztonságba helyezni. Budapest Székesfőváros Levéltára legrégibb, legértékesebb irataiból öt ládányit bízott a Magyar Nemzeti Bank őrizetére. A ládákat 1943. május 31-én adták át a bank veszprémi sziklabunkerében. A ládák 1944 végén a bank aranykészletével és más kulturális javakkal
1957. július 2-án indult a Magyar Televízió első hírműsora, a TV-Híradó őse, a Televízió Képes Híradója. A rendszeres televíziózás a Magyar Rádiózás egyik főosztályaként május 1-jén kezdődött. Kezdetben csupán 8000 TV-néző volt, ami a hetvenes évek elejére kétmillióra nőtt. A TV-Híradó nevet 1958-ban kapta. Kiemelt cél volt a politikai agitációs
Nagy sikerrel indult új, budapesti romák történetével foglalkozó podcast sorozatunk második adása is megjelent csatornáinkon: ezúttal György Eszterrel beszélgettünk az óbudai cigánytelep szocializmus-kori felszámolásáról. Az adásban a következő kérdéseket érintjük: hogyan zajlottak ezek a telepfelszámolások a ’70-es és ’80-as években? Mi történt azokkal a közösségekkel, amelyek ezekben a város széli
1046. június 27-én született I. (Szent) László király, akinek tisztelete máig töretlen. Műalkotások sora készült róla, közterek, intézmények viselik nevét országszerte. Lechner Ödön építészetének egyik kiemelkedő alkotása a Szent László-templom, a lovagkirály nevét viselő, X. kerületi téren. Mivel apjának, Lechner Jánosnak a Maglódi úton volt téglagyára, Lechner ekkor kőbányai lakos
Levéltárunk podcastcsatornája új sorozatot indít: a 2023-ban Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros Levéltára ösztöndíjpályázatot hirdetett azzal a céllal, hogy a kutatók figyelmét a budapesti romák eddig alig ismert múltjára irányítsa, elősegítse a témára vonatkozó források feltárását és feldolgozását, támogassa a feltárt forrásokra épülő kiemelkedő minőségű tudományos munkák elkészítését. A
Úrnapja a középkor óta a katolikus egyház jelentős ünnepe, már a 13. század végén a mise mellett látványos körmeneteket tartva emlékeztek meg az Oltáriszentségről a közösségek. Cikkünkben a budai és pesti körmeneteket idézzük fel Zsigmond korától Ferenc József 1852. évi magyarországi látogatásáig. Simon Katalin írása a Budapesti Levéltári Mozaikok oldalán
Budapest Székesfőváros Levéltára más közintézményhez hasonlóan menekítési tervet dolgozott ki arra az estre, ha a harcok a fővárost fenyegetnék. Legértékesebb iratai biztonságos őrzésére megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Bankkal. A Városházáról 1943. május 31-én a veszprémi sziklabunkerbe szállítottak öt iratokkal teli ládát. A levéltári iratok 1944 decemberében a bank aranykészletével
