A reformkor romantikus hőseinek egyikeként tartja számon az utókor Wesselényi Miklóst. A számtalan róla szóló anekdota nyomán hangsúlyosan él az emlékezetben a különleges testi képességekkel rendelkező zsibói báró képe. Az alábbi írás a már a kortársak között is kiváló vívóként és céllövőként ismert Wesselényi párbajról alkotott nézeteibe kíván betekintést nyújtani
A mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltárában, az egykori mikrofilmolvasó termében egy mintegy tíz négyzetméteres dioráma idézi fel az 1526. augusztus 29-i ütközet eseményeit. A terepasztal nem pusztán a csata látványos megjelenítésére szolgál: a korszak hadviselésének, a részt vevő seregek felvonulásának és az ütközet egyes szakaszainak szemléltetését is
Budapest Főváros Levéltára minden érdeklődőt szeretettel hív a BFL+ előadássorozat szeptemberi alkalmára, amelyen a következő előadások hangzanak el: Ogoljuk-Berzsenyi Anett: Kórház a város szélén: egy Üllői úti új intézmény születése és Kovács Rudolf Zoltán: A kontroll harmadik szintje – Az egyházak felügyelete a kerületekben Helyszín: 1139 Budapest, Teve utca 3–5.,
Budapest Főváros Levéltára a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából konferenciát szervez Mohács hatása a magyarországi városfejlődésre címmel. A meghívó és a program itt tölthető le pdf-formátumban. Facebok-esemény itt található. A konferencia helyszíne: Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert teremIdőpont: 2026. szeptember 8. PROGRAM 2026. szeptember 8. (kedd) 09.00 –09.30 KöszöntőkKenyeres István
A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium a nemzeti ünnep alkalmából a népművészet, a közművelődés, a muzeológia, a könyvtári és levéltári szakma, valamint a külhoni magyar közösségek szolgálatában végzett kiemelkedő munkát ismerte el. 2026-ban a levéltárosi szakterületen végzett kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Pauler Gyula-díjat vehetett át dr. Kenyeres István levéltárunk főigazgatója.
Már a két világháború közötti években is viták tárgyát képezte az augusztus 20-i ünnepségek fénypontja, az esti tűzijáték, amely 1927-től visszatérő része az ünnepnapnak. A Gellért-hegyről 22 órakor indították, és divat volt sétahajón gyönyörködni benne. A ’30-as években a Szent István-hét programkínálatát gazdagította. A MÁV különvonatokat állított be a vidéki
Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat és ügyfeleinket, hogy levéltárunk kutatóterme, szakkönyvtára és ügyfélszolgálata 2026. augusztus 7. és augusztus 30. között zárva tart. Kutatóterem zárása: 2026. augusztus 6. (csütörtök) 19.00Kutatóterem nyitása: 2026. augusztus 31. (hétfő) 9.00 A kutatói adatlapok, a kérések valamint a zárás ideje alatt leadott közlésiengedély-kérelmek feldolgozását 2026. augusztus 31-én kezdjük
160 éve, 1866. augusztus 9-én nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykert. Egyik kezdeményezője és egyben első igazgatója Xántus János lett. Rendkívül sokoldalú tevékenységét szinte lehetetlen teljeskörűen felsorolni: természettudós, néprajzkutató, jogász, író, topográfus, meteorológus, gyűjtő, kutató, 1848-as honvéd hadnagy, utazó, az USA tengerészet mérnöki karának kapitánya,a washingtoni Tengerészeti Minisztérium titkára,
1946. augusztus 1-jén vezették be az új fizetőeszközt. A 80. évforduló alkalmából korábbi írásunkkal idézzük fel az akkori eseményeket.
Idén 35. alkalommal rendezik meg a 10 napon át tartó képző- és előadóművészeti fesztivált 2026. július 24. és augusztus 2. között Kapolcson, Taljándörögdön és Vigántpetenden. Ez utóbbi helyre települ ki Budapest Főváros Levéltára. Programkínálatunkban a korábbi évekhez hasonlóan kamarakiállítás, kézművesprogramok, rejtvények és meglepetések szerepelnek. A programsorozat 2026. május 5-én sajtótájékoztatóval
1848. július 27-én született Budán, a Svábhegyen Eötvös Loránd fizikus, feltaláló, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó. Édesapja, Eötvös József töltötte be az első felelős magyar kormány vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztját. Fia, Loránd 1894–95 között követte őt a bársonyszékben. Loránd tanulmányait a pesti piarista gimnázium után a pesti egyetemen folytatta. Jogot
Sporttörténeti és diplomáciai bravúrnak köszönhetően Magyarországon 1986-tól rendeznek Forma–1-es versenyeket. Az alábbi írás és képválogatás a Hungaroringet és az első hazai futamokat nem a versenyzők és a mérnökök, hanem a Magyar Autóklub háttérben dolgozó kollegáinak munkáján keresztül mutatja be. Biró Aurél cikke a Budapesti Levéltári Mozaikok oldalán olvasható.
Az 1873-ban egyesített Budapestnek sohasem épült önálló városháza, a fővárosnak mégis vannak városházái: a kerületi elöljárósági épületek, amelyek többsége ma a kerületi polgármesteri hivataloknak ad helyet. A kerületi elöljáróságok, a főváros hierarchikus közigazgatását segítő hivatalok 1950-ig léteztek. Működésüket 1872-ben, majd 1893-ban törvény szabályozta. Az I. kerületi elöljáróság a régi budai
Újpest csakugyan új a főváros környéki települések sorában. Az egykori megyeri puszta homokos területét birtokosa, Károlyi István parcelláztatta az 1830-as években, és 1840-ben lett önálló településsé. 1850-ben még csak 673 fő lakott itt, húsz év múlva azonban ennek tízszerese, a népességszám pedig ezt követően minden évtizedben szinte megduplázódott, az 1900.
Angyalföld egyik leghosszabb utcája 1953 és 1990 között Mautner Sándor, a munkásmozgalom mártírjának nevét viselte. Joggal feltételezhetjük, hogy az utca egykori lakói is csupán töredékes ismeretekkel rendelkeztek a névadó személyéről. A róla szóló hivatalos közlések többnyire kimerültek néhány szűkszavú adatban: helyi illegális kommunista tevékenységet folytatott, életét áldozta a mozgalomért, polgári
