Budapest Főváros Levéltára tisztelettel meghívja ÖntTompa László: Az újszerzésű Batthyány-birtokok regenerációja a 18. században és Demeter Gábor: Területi egyenlőtlenségek nyomában a 18. századi Magyarországon című könyvek bemutatójára. A köteteket bemutatja és a szerzőkkel beszélget: Forgó András egyetemi docens, Pécsi TudományegyetemGőzsy Zoltán levéltár-igazgató, Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei LevéltáraHorváth Gergely Krisztián
A Sanghaji Városi Levéltár delegációja látogatta meg Budapest Főváros Levéltárát. Inspiráló találkozás volt, a delegáció bemutatta a Sanghaji Városi Levéltárat (a bemutató alapján 21. századi infrastruktúrával, az elképzelhető legmodernebb épülettel és eszközökkel rendelkeznek), majd vezetéssel megtekintették a BFL épületét: néhány raktárat és műhelyt. Ezt követően közös kiállítási projektről állapodtunk meg.
Podmaniczky Frigyes 1868-ban a Hazánk című lap főszerkesztőjeként fogalmazta meg Pest-Buda fejlesztésének legfontosabb teendőit. 1870-től tagja, majd 1873-tól alelnöke a Fővárosi Közmunkák Tanácsának. Budapest két kiemelkedő beruházása, az Operaház (1874–1884) és a Várkerti együttes (1874–1880) építése egy időben zajlott. A báró mindkét esetben az építési bizottság elnökeként irányította a munkálatokat.
Podmanini és aszódi báró Podmaniczky Frigyes, az egyik legrégibb trencséni nemesi család leszármazottja Pesten született 1824. június 20-án. A fiatalember a pesti evangélikus gimnázium elvégzése után Késmárkon jogot hallgatott. 1845–46-ban európai tanulmányutat tett barátjával, Prónay Józseffel. 1847-ben Kossuth Lajos választási kortese. A szabadságharcban a világosi fegyverletételig a Károlyi-huszárezredben küzdött. Az
Budapest Főváros Levéltára tisztelettel meghívja Önt a BFL+ programsorozat keretében Mátyás Zoltán: A Székesfőváros idegenforgalma és Észak-ErdélyésNagy János: Pest város belső tanácsának tagjai, 1705–1790 című előadásokra! Helyszín: Budapest Főváros Levéltára, 1139 Budapest, Teve utca 3–5., Gárdonyi Albert teremIdőpont: 2024. szeptember 3. (kedd) 15.00 óra Budapest Főváros Levéltára mindig is nagy
Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat és ügyfeleinket, hogy levéltárunk kutatóterme, szakkönyvtára és ügyfélszolgálata 2024. augusztus 9. és 2024. szeptember 1. között zárva tart. Kutatóterem zárása: 2024. augusztus 8. (csütörtök) 19.00Kutatóterem nyitása: 2024. szeptember 2. (hétfő) 9.00 A kutatói adatlapok, a kérések valamint a zárás ideje alatt leadott közlési engedély kérelmek feldolgozását 2024. szeptember 2-án
Megjelent podcastcsatornánk legújabb, tizedik adása, amelyben Herédi Attilával beszélgetünk a rendőrség épületeiről Pesten és Budapesten az 1849 és 1873 közötti időszakban. 2023-ban Budapest megalakulásával együtt a Fővárosi Rendőrség is százötven éves születésnapját ünnepelte, ugyanis 1873. december 15-én került állami kezelésbe a korábbi három város, Pest, Buda és Óbuda addig jogilag
Budapest Főváros Levéltára és a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány egymást hosszú távú stratégiai partnernek tekintve együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek szövege itt érhető el.
Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat és ügyfeleinket, hogy levéltárunk kutatóterme és ügyfélszolgálata augusztus 3-án zárva tart.
A Magyar Levéltárosok Egyesülete vándorgyűlését 2024. július 1. és 3. között a Vajdaságban, Zentán rendezték meg. Ennek keretében 11. alkalommal adták át a Dóka Klára-díjakat. Levéltárunkból a díj II. fokozatát Daczó Albertnek és Szepesi Lászlónak ítélte oda a bizottság. A 2021-ben alapított Osváth Lajos-díj, a levéltári forrásfeltáráson alapülő történettudományi műért
Gratulálunk!
Megjelent podcastcsatornánk legújabb adása, amelyben Borbély Anikóval beszélgetünk a budapesti Vudámpark átalaukásairól az 1950 és 2000 közötti időszakban. A Fővárosi Tanács 1950. március 20-ai határozata alapján Angol Park Rt.-ből Vidám Park néven községi vállalatot hoztak létre. 1968-tól a Vidámpark, mint önálló vállalat működött tovább és 1987. év végéig a kulturális
Podcastsorozatunk legújabb adásában Keserű Norbert főlevéltárossal beszélgetünk a színész, kormánybiztos és vezérkapitány Egressy Gáborról. Az 1848–1849-es szabadságharcban az Egressy családnak egyidejűleg három férfi tagja is a hazáért küzdött: Egressy Gábor (1808–1863) a korszak közismert színésze, volt nemzetőr, kormánybiztos majd vezérkapitány, Egressy Béni (1814–1859) a Szózat megzenésítője a 14. honvédzászlóaljnál hadnagyi
BFL+ podcastsorozatunk legújabb epizódjában Somogyi László főlevéltárossal beszélgetünk, témánk az első világháborús internáltáborok, azon belül is a tápiósülyi tábor története. „A tábor egy darab föld, amely kívül esik a normális jogrenden” – írta Giorgo Agamben 1998-ban megjelent könyvében. A kijelentést ugyan a náci koncentrációs táborokkal kapcsolatban tette a világhírű olasz
Az élet egy bordélyban nem csupa fényűzés, csillogás és mulatság egy nő számra, főleg nem egy fiatal lány számára a századforduló idején a fővárosban. A kéjnőknek sok nehézséggel és adott esetben erőszakkal kellett szembenézniük, hiszen a kuncsaftok mellett a bordélytulajdonosoknak is ki voltak szolgáltatva. Az alábbi tanulmányban a bordélyházbeli életet
