200 éve, 1825. február 18-án született a nagy mesemondó, Jókai Mór. Rá emlékezve látogatunk el virtuálisan Budára a Jókai-kertbe, majd a következő részben a Jókai-villába. Jókai 1847-ben érkezett Pestre. Hat évvel később az Egy magyar nábob regényéért kapott honoráriumból vásárolt meg egy addig kőbányának használt telket a pestiek kedvelt kirándulóhelyén,
Idén is részt vesz levéltárunk az Idegenvezetők Világnapja rendezvényén együttműködésben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamararával. Az alábbi programokra várjuk az érdeklődőket: 2025. február 20. csütörtök 10.00-11.30 Családfakutató gyorstalpaló12.00-13.30 Levéltári séta14.00-15.30 Tárlatvezetés a Budapest közlekedik – a főváros közösségi közlekedés 150 éves története című kiállításon 2025. február 21. péntek 10.00-11.30 Levéltári
1941-ben egy ballagáson ismerkedett meg és szeretett egymásba a pesti Ács Éva és az újpesti Kohut László. A fiú készítette fel a lányt az érettségire. Néhány héttel később az orvosnak készülő Lászlót behívták katonának mint elitgimnáziumban érettségizettet karpaszományosi rangban. Rövid idő múlva azonban származása miatt munkaszolgálatossá fokozták le. A két
1945. január 31-én eltűnt Budán egy 71 éves művész. Egy barátja villájának pincéjében bujkált feleségével. A kényszerpihenő alatt írta visszaemlékezéseit. „… esztelenségében is példátlan az emberiség történetében” – vélte a második világháborúról. Miután egy német üteg megszállta a házat, elhagyta az óvóhelyet. Azóta sem derült fény halála körülményeire. Tizenévesen szobrász
Budapest Főváros Levéltára és Budapest Főváros Önkormányzata 2023-ban kutatói ösztöndíjat hirdetett meg szakirányú MA-diplomával vagy doktori (PhD) fokozattal rendelkező kutatók számára. Az ösztöndíjprogram célja, hogy a kutatók figyelmét a budapesti romák eddig alig ismert múltjára irányítsa, elősegítse a témára vonatkozó források feltárását és feldolgozását, támogassa a feltárt forrásokra épülő kiemelkedő
Az 1945 január végi napok a fővárosban az ostrom jegyében teltek, függetlenül attól, hogy a pesti oldalon véget értek a harcok. Az alábbiakban korabeli napló- és levélrészletekkel idézzük fel, hogyan éltek a város lakók ezekben a napokban. „Éjjel kettőkor nagy aknarobbanás, ide esett a kazánház ajtóba, az egyik katona súlyosan
Fasang Árpád zongoraművész javasolta, hogy január 22-e, a Himnusz születésnapja legyen a magyar kultúra ünnepnapja. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük és 2022-ben nyilvánították hivatalos állami emléknappá. 1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát egy nagyobb kézirat részeként Szatmárcsekén. A költeményt az Aurora című folyóirat
Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat, hogy 2024. július 1-től a Támogatói állásfoglaláshoz új űrlap szükséges kutatóink számára. Az űrlap elérhető honlapunkon (a Támogató állásfoglalás gombra kattintva), vagy közvetlenül itt. A régi típusú támogatói állásfoglalások 2024. december 31-én érvényüket vesztették.
A zebegényi Havas Boldogasszony római katolikus plébániatemplom engedélyezési és kivitelezési tervei, valamint a templom építésére vonatkozó költségvetés és az építkezés során teljesített munkák végszámlája digitális másolataival gyarapodott Budapest Főváros Levéltára tervtári gyűjteménye. A templom a 19–20. század fordulója magyar művészetének kiemelkedő alkotása. Kós Károly, Jánszky Béla és Györgyi Dénes építészek
2022 márciusában indította a levéltár útjára közösségi oldalain a „Levéltári egyperces” nevű sorozatot. Ennek célja, hogy levéltárunk ismert és kevésbé ismert irataiból, a hozzájuk kapcsolódó történetekből adjon ízelítőt, valamint a főváros történetéhez kapcsolódó évfordulókról, híres emberekről, eseményekről adjon közre rövid írásokat tudományos igénnyel, közérthető, ismeretterjesztő formában. Honlapunkon a „Tematikus oldalak”
A Levéltári egyperces régi budapesti korcsolyapályákra invitálja az olvasót. Száz évvel ezelőtt is a legnépszerűbb fővárosi korcsolyapályának a városligeti Csónakázó-tó befagyott vize bizonyult, A műjégpálya 1926-tól állt rendelkezésre. Az 1924-es karácsonyi napokban különösen sokan látogattak ki a pályára, közöttük Bethlen István miniszterelnök és Rakovszky Iván belügyminiszter és családjuk is, akik
Sürgető ügyek: az első nyilvános illemhelyek (Buda)Pesten – Beszélgetés Lukács Anikóval Megjelent podcastcsatornánk 2024-es évadának utolsó, 17. adása, amelyben Lukács Anikóval, levéltárunk főlevéltárosával beszélgetünk a fővárosi illemhelyek évszázados problémájáról. A köztéri szükségvégzés és ennek kapcsán a nyilvános illemhelyek telepítésének lehetősége az 1860-as években került napirendre az egészségügyi szaksajtóban, illetve a
A társadalomtörténeti célú kollektív életrajz mint a rendi polgárság vizsgálati módszere Bácskai Vera e tekintetben is úttörőnek számító kutatásai révén honosodott meg a magyar társadalom-történetírásban. Életművében a családtörténetek egyre nagyobb szerepet kaptak a társadalmi folyamatok leírásában. E vizsgálatnak egyik forrásbázisát a városi polgárság hagyatéki leltárai jelentik, amelyek lehetővé teszik az
Mautner Sándor élete és emlékezete – Beszélgetés Mautner Zoltánnal Mautner Sándor nevét Angyalföldön szinte mindenki ismeri, hiszen 37 éven át a kerület egyik leghosszabb utcája viselte a nevét. Azonban azon kívül, hogy munkásmozgalmi mártír és szabósegéd volt valószínűleg kevesen tudnak bármi mást róla, annak ellenére, hogy leszármazói még ma is
A Levéltári Mozaikok legújabb száma Budapest Főváros Levéltára épületeinek sorsát kíséri végig. A főváros levéltára hosszú évtizedekig tartó hányattatás után 2004-ben végre megfelelő elhelyezéshez jutott Budapest XIII. kerületének intézményi központtá fejlődött városrészében. A jelentős országos intézmények tőszomszédságában, 2002 és 2004 között felépült új épület kifejezetten levéltári célokra készült. Tervezését, beruházását,
