A civilek már a spájzban vannak! Civil szervezetek és irataik Budapesten A rendszerváltás évei Magyarországon a pártpolitikai mozgástér kibővülése mellett, illetve azzal párhuzamosan, a civil szervezetek: egyesületek és alapítványok önmagára találását, sodró lendületű reneszánszát is magukkal hozták. A szóban forgó civil, más néven, s kissé más jelentéskolorittal: nonprofit szektor a
Sorozatunk negyedik epizódjában Szabó Róberttel beszélgettünk a roma gyermekek alapfokú integrációjának kérdéseiről a szocialista kori BudapestenA romák társadalmi integrációjának egyik alapját az oktatásba minél nagyobb számban történő bevonásuk jelentette. Az alapszintű színterek, mint az óvoda és általános iskola jelentette (volna) a siker zálogát. Az 1970-es években bekövetkező szemléletváltás eredményeképpen, különböző
Mit hagytak hátra? Az 56-os disszidensek vagyoni jogi helyzetének kérdése. Beszélgetés Borbély Anikóval Az 1956-ban disszidált személyek vagyoni jogi rendezésével kapcsolatos kutatások a rendszerváltást követően nagy számban történtek, és a KSH 1990-ben a Statisztikai Szemlében is kiadott egy felmérést a hazai (benne a budapesti) külföldre távozottakra vonatkozóan, de az anyag
Verő-Valló Judit kutatásának fókuszában a VIII. kerületi Dankó utca, többségében cigány lakosságának társadalomtörténeti vizsgálata áll. Kik és milyen körülmények között éltek, nagyon kis helyre összezsúfolva az az 1920-as, ’30-as években az utcában? Milyen lakások álltak a korszakban a lakók rendelkezésére? Egyáltalán hogyan kapta az utca a nevét Dankó Pistáról? Hogyan jelenik
Budapest Főváros Levéltára 2020 óta letétben őrzi Medgyaszay István építész, tanár, szakíró szenzációs terv-, irat- és fotóhagyatékát. A feldolgozás során izgalmasnál izgalmasabb források kerülnek elő, amelyek lehetőséget nyújtanak a XX. század egyik legegyedibb életművének újrafelfedezésére. Medgyaszay 1911-ben többedmagával utazott Egyiptomba majd Szudánba vadászati céllal, és kis híján az életébe került
Nagy sikerrel indult új, budapesti romák történetével foglalkozó podcast sorozatunk második adása is megjelent csatornáinkon: ezúttal György Eszterrel beszélgettünk az óbudai cigánytelep szocializmus-kori felszámolásáról. Az adásban a következő kérdéseket érintjük: hogyan zajlottak ezek a telepfelszámolások a ’70-es és ’80-as években? Mi történt azokkal a közösségekkel, amelyek ezekben a város széli
Levéltárunk podcastcsatornája új sorozatot indít: a 2023-ban Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros Levéltára ösztöndíjpályázatot hirdetett azzal a céllal, hogy a kutatók figyelmét a budapesti romák eddig alig ismert múltjára irányítsa, elősegítse a témára vonatkozó források feltárását és feldolgozását, támogassa a feltárt forrásokra épülő kiemelkedő minőségű tudományos munkák elkészítését. A
Budapest Székesfőváros Levéltára más közintézményhez hasonlóan menekítési tervet dolgozott ki arra az estre, ha a harcok a fővárost fenyegetnék. Legértékesebb iratai biztonságos őrzésére megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Bankkal. A Városházáról 1943. május 31-én a veszprémi sziklabunkerbe szállítottak öt iratokkal teli ládát. A levéltári iratok 1944 decemberében a bank aranykészletével
Megjelent podcastcsatornánk legújabb adása, amelyben Keserű Norbert mutatja be kutatásait Egressy Béni 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban játszott szerepéről.A Szózat megzenésítőjéről viszonylag gazdag szakirodalom áll rendelkezésünkre, viszont ezek döntő többségükben nem hadtörténeti munkák, ebből kifolyólag a szabadságharcban betöltött szerepét csak vázlatosan, említés szintjén mutatják be, annak ellenére, hogy hónapokon át szolgált
Levéltárunk podcastcsatornájának legújabb, 20. adásában Kenyeres István főigazgatóval beszélgettünk a 18. századi, pesti Natorp-Macher cég történetéről. A pesti Natorp-Macher-cég a 18. század végén Magyarország legjelentősebb nagykereskedelmi vállalata volt, fő területe a gyarmat- és vegyi árukereskedelem volt. A Natorp-Macher cég fennmaradt iratanyaga töredékessége ellenére is egyedülálló, Magyarország tekintetében és európai viszonylatban
Podcastcsatornánk BFL+ sorozatának 19. epizódjának beszélgetését Györgyi Csaba vezeti, a téma ezúttal a középkori Balkánra vezeti a hallgatókat. A középkori Magyar Királyság 1180 után kezdte kiterjeszteni hatalmát a Balkán észak-nyugati területeire. Ezen, többségében a görög rítusú egyházhoz tartozó szlávok lakta vidéken hatalma megszilárdításához a 13. században a latin rítusú egyházra
Legújabb adásunkban Barta Tamás kollégánkkal beszélgettünk, a téma a 19. századi lengyel szabadságharcosok gondolatai köré épült. 1795-ben a lengyel állam hosszú időre eltűnt Európa térképéről, azonban a XIX. század folyamán több kísérlet történt újbóli létrehozására, a felosztó hatalmaktól (az Orosz, Birodalomtól, a Porosz Királyságtól és a Habsburg Monarchiától) való függetlenedésre.
Sürgető ügyek: az első nyilvános illemhelyek (Buda)Pesten – Beszélgetés Lukács Anikóval Megjelent podcastcsatornánk 2024-es évadának utolsó, 17. adása, amelyben Lukács Anikóval, levéltárunk főlevéltárosával beszélgetünk a fővárosi illemhelyek évszázados problémájáról. A köztéri szükségvégzés és ennek kapcsán a nyilvános illemhelyek telepítésének lehetősége az 1860-as években került napirendre az egészségügyi szaksajtóban, illetve a
A társadalomtörténeti célú kollektív életrajz mint a rendi polgárság vizsgálati módszere Bácskai Vera e tekintetben is úttörőnek számító kutatásai révén honosodott meg a magyar társadalom-történetírásban. Életművében a családtörténetek egyre nagyobb szerepet kaptak a társadalmi folyamatok leírásában. E vizsgálatnak egyik forrásbázisát a városi polgárság hagyatéki leltárai jelentik, amelyek lehetővé teszik az
Mautner Sándor élete és emlékezete – Beszélgetés Mautner Zoltánnal Mautner Sándor nevét Angyalföldön szinte mindenki ismeri, hiszen 37 éven át a kerület egyik leghosszabb utcája viselte a nevét. Azonban azon kívül, hogy munkásmozgalmi mártír és szabósegéd volt valószínűleg kevesen tudnak bármi mást róla, annak ellenére, hogy leszármazói még ma is