Hánydépéi? – a digitalizálás paramétereinek kérdései – Beszélgetés Győrffy Szabolccsal Naponta hangzik el a címben szereplő kérdés, amikor digitalizálásról, digitalizáló eszközökről vagy digitális állományokról beszélünk. Az előadásban a kérdés pontosabb megválaszolásához szükséges szempontokat igyekszünk számba venni, illetve áttekinteni azokat a további paramétereket, amelyek legalább annyira fontosak, mint a sokat emlegetett
Legújabb adásunkban kollégánk, Völgyi Réka mutatja be leánykereskedelemmel kapcsolatos kutatásait. A leánykereskedelem vagy ahogy angolszász területeken hivatkoznak rá: ,,white slavery”, már a századforduló Európájában is nagy veszélyforrásnak számított a naiv fiatal lányok számára. Szorosan kapcsolódik a prostitúció és a kerítés témájához, hiszen a leánykereskedelem egyik legnagyobb felvevőpiacát a bordélyházak jelentették
Nagy János kutatásai során Pest szabad királyi város 1705 és 1790 között igazgatási elitjét vizsgálta elsődlegesen prozopográfiai megközelítésben. Arra próbál választ adni, hogy kik tartoztak ebbe a körbe, honnan érkeztek a városvezetésbe, fel lehet-e osztani a csoportot foglalkozási, rendi-, származáshelyi-, esetleg nemzetiségi szempontok szerint. További izgalmas kérdés, hogy kialakultak-e többgenerációs
Megjelent podcastcsatornánk legújabb, tizedik adása, amelyben Herédi Attilával beszélgetünk a rendőrség épületeiről Pesten és Budapesten az 1849 és 1873 közötti időszakban. 2023-ban Budapest megalakulásával együtt a Fővárosi Rendőrség is százötven éves születésnapját ünnepelte, ugyanis 1873. december 15-én került állami kezelésbe a korábbi három város, Pest, Buda és Óbuda addig jogilag
Megjelent podcastcsatornánk legújabb adása, amelyben Borbély Anikóval beszélgetünk a budapesti Vudámpark átalaukásairól az 1950 és 2000 közötti időszakban. A Fővárosi Tanács 1950. március 20-ai határozata alapján Angol Park Rt.-ből Vidám Park néven községi vállalatot hoztak létre. 1968-tól a Vidámpark, mint önálló vállalat működött tovább és 1987. év végéig a kulturális
Podcastsorozatunk legújabb adásában Keserű Norbert főlevéltárossal beszélgetünk a színész, kormánybiztos és vezérkapitány Egressy Gáborról. Az 1848–1849-es szabadságharcban az Egressy családnak egyidejűleg három férfi tagja is a hazáért küzdött: Egressy Gábor (1808–1863) a korszak közismert színésze, volt nemzetőr, kormánybiztos majd vezérkapitány, Egressy Béni (1814–1859) a Szózat megzenésítője a 14. honvédzászlóaljnál hadnagyi
BFL+ podcastsorozatunk legújabb epizódjában Somogyi László főlevéltárossal beszélgetünk, témánk az első világháborús internáltáborok, azon belül is a tápiósülyi tábor története. „A tábor egy darab föld, amely kívül esik a normális jogrenden” – írta Giorgo Agamben 1998-ban megjelent könyvében. A kijelentést ugyan a náci koncentrációs táborokkal kapcsolatban tette a világhírű olasz
Podcastcsatornánk legújabb epizódjában Ternovácz Bálint Telek Ágnessel beszélget a City Memories – visualizing change in three three European capitals elnevezésű nemzetközi projektről, melynek célja, hogy a közreműködő levéltárak az általuk őrzött építészeti tervanyagot innovatív módszerekkel dolgozzák fel és hasznosítsák, egymással együttműködve és egymástól tanulva. A projektet a Stockholmi Városi Levéltár
Podcastcsatornánk legújabb epizódjában Ternovácz Bálint Kárpáti Attila Istvánnal beszélget kutatási témájáról, Wesselényi Miklós naplóiról. Wesselényi Miklós (1796–1850) 1814-es bécsi és itáliai útja során, majd 1821-től 1843-ig vezette naplóját rövidebb-hosszabb megszakításokkal. Bár az utóbbi években a báró naplója egyre inkább a történeti kutatások fókuszába került, eddig csupán töredékeit publikálták. A beszélgetés
Az adás beszélgetőtársa Györgyi Csaba. A téma ezúttal a budapesti magyarörményekre és a fővárosi magyarörmény önmegőrzés bázisaira fókuszál. Bemutatásra kerülnek az identitás tartópillérei: a közös örmény történelmi emlékezet elemei; a közösségi tudat egyes tematikus formái; a család és az egyén világa; a kapcsolat az anyaországi, illetve a diaszpórában élő örményekkel;
A következő epizódban Brunner Attila kollégánkkal beszélgetünk kutatásairól, Otto Wagner bécsi építész pesti munkásságáról. Otto Wagner bécsi építész a 19–20. század fordulója építészetének egyik leginkább meghatározó alakja. A bécsi szecessziós mozgalom egyik vezéralakja, az építészeti és iparművészeti tervezés megújítója, a modernizmus programadója. Építészeti munkásságának korai fejezetei a történelmi Magyarországhoz kötődnek.
Megjelent podcast csatornánk BFL+ sorozatának második adása, amelyben Hidvégi Violetta nyugalmazott főlevéltárossal a pesti Szépítő Bizottmányról, József nádor városfejlesztési tevékenységéről beszélget Ternovácz Bálint. A beszélgetés meghallgatható a Spotify és a YouTube felületén.
A mai napon elindult a BFL podcast csatornája, egyelőre a Spotify felületén, de napokon belül meg fogunk jelenni a többi podcastmegosztónál is. Első sorozatunk a BFL+ nevet viseli, minden hónap első keddjén sorra kerülő előadásaink nyomvonalán halad: minden alkalommal két-két kollégánk mutatja be saját kutatásait, eredményeit, ezt követően kerül sor