Á. Varga László 1948. szeptember 7-én született Biharkeresztesen. Történelem–földrajz szakos egyetemi diplomáját a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (Debrecen) szerezte 1973-ban, bölcsészdoktori címét ugyanott védte meg 1985-ben. 1973 és 1982 között a Heves Megyei Levéltárban segédlevéltárosként majd levéltárosként, 1982–1999-ben a Nógrád Megyei Levéltár igazgatójaként dolgozott.

Meghatározó jelentőségű volt a szakmai pályáján útjára bocsátó szellemi műhely, az ún. debreceni iskola, amelyet Szabó István professzor szellemisége és Ránki György gazdaságtörténeti irányultságú szemlélete egyként fémjelzett. A levéltárosi erudíciót pedig a Kovács Béla nevéhez kapcsolódó „egri műhely”-ben, a Heves Megyei Levéltárban tette magáévá. Az akkori időkben szokatlanul fiatalon nyert levéltárigazgatói kinevezést. Már ekkor kitűnt azzal, hogy tevékenysége túllépett a megye határain: országos léptékben igyekezett gondolkodni és tenni. Nem csak a levéltáros társadalom szakmai szerveződésének volt egyik motorja, de alapítói közé tartozott a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesületnek is, amelynek 1992-ig titkári tisztét is ellátta. A rendszerváltás éveiben ő irányította azt a számos kollégát megmozgató munkát, amely a vidéki Magyarország ’56-os dokumentumainak összegyűjtését tűzte ki célul. Nemcsak a hazai levéltárak közötti együttműködésnek volt fáradhatatlan koordinálója és szervezője, hanem a határon túlra szakadt magyar levéltári anyag feltárásának, az ezen iratok elérhetőségét, kutatását segítő fondjegyzékek elkészítésének, kiadásának is. 2000–2010 között az Önkormányzati Levéltárak Tanácsának volt az elnöke. 1999–2013 között főigazgatóként vezette Budapest Főváros Levéltárát. Ezekben az években zajlott a levéltár Teve utcai épületének felépítése és átadása, az iratanyag betelepítésének komplex művelete. Ez időben egybeesett a levéltári munka technológiai és tartalmi megújításával az adatbázis-építés és a digitalizáció előtérbe kerülésével. Megerősödött a levéltár várostörténeti műhely szerepe is, irányításával indult el az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv kiadása és a kétévenkénti országos várostörténeti konferenciák sora. 2004-ben Pauler Gyula díjat, 2008-ban Széchényi Ferenc-díjat, 2016-ban Bősze Sándor-díjat kapott.

Habitusát aligha lehetne jobban összefoglalni, mint a kollégái és tisztelői által 60. születésnapjára összeállított tanulmánykötet címe: „Szívvel és tettel”. Emlékét szeretettel megőrizzük.