Pest Tanácsának iratait lapozgatva került elő az az érdekes füzetke, mely a világhírű német matematikus és csillagász, Johannes Kepler életrajzát rejti magában. De hogyan is került ennek a rendkívüli elmének az életrajza hozzánk? Erre a württembergi Kepler Társaság kérvénye ad választ. A Társaság tagjai azzal a kéréssel fordultak Pest Város
„Elviselhetetlen az az erkölcstelenség, amely egy jó idő óta a Gellért gőzfüdőben lábra kapott. A hölgyek alighogy belépnek a fürdőbe, sőt, a „gőzbe”, rögtön ledobják a fürdőruhát (inget), és szűzanya meztelenül járkálnak egyik medencéből a másikba, szóval mindenhova, ahova csak lehet, sőt már kezdik a száraz kabinok között is, hol
Özvegy József Áronné árvái… 1917 őszén özv. József Áronné gyógyíthatatlan betegen feküdt a Tauffer-klinikán. A két testvér, Etus és Attila magukra maradtak. Ekkor vette kezébe a gyermekek sorsát Makai Ödön, aki megkezdte a levelezést a gyermekek elhelyezése ügyében a menhellyel. Attila is megbetegedett, a Gyáli-úti járványkórházban feküdt. Makai, amikorra a
Sok mindenről hallott már az ember élete során, sok csudában volt része, de hogy valaki egy műlábért nem fizetett volna, no, az manapság is ritkaságszámba meg!. Pedig megesett, méghozzá pontosan 170 évvel ezelőtt, amikor is egy „láb nélküli” atyafi új vaslábat csináltatott magának, s bizony elfelejtett fizetni érte. Pedig de
Réges-régi fotón egy magabiztos, hetyke tekintetű férfi tekint ránk. Széles karimájú kalap, szépen fésült, kipödört bajusz, komoly tekintet, rejtélyes kis mosoly a száj szegletében… hát igen, ő Buffallo Bill, az amerikai nép legendás alakja. Hihetetlen történet az övé, mely, ha úgy vesszük, igazi sikertörténet….De ki is volt valójából ez a
Fegyveres apacsok veszélyeztetik a budapesti lakosokat… Gálos Kálmán szfőv. tanácstagnak a polgármester úrhoz intézett interpellációja fényt derít a több mint 100 évvel ezelőtti közállapotokra. A korabeli dokumentumból megtudhatjuk, hogy apacs vagy jassz néven elhíresült kétes egzisztenciájú alakok veszélyeztették különösen éjszaka a békés polgárok életét a Lipót körút melletti Visegrádi utcában
„Alólírott hosszabb külföldi utazása alkalmából, azon kedvező tapasztalást szerezte magának, miszerint Európa minden nagyobb és nevezetesebb városaiban az, úgy az egészségre előnyös, mint meleg nyári idény alatti hőségben hűsítő szíjsavas vizet élvezik, mely ízletes, olcsó és kedvelt ital, jutányos áron eladásra a közönség kényelme tekintetéből minden látogatott helyeken és élénk
Hinnénk-e, hogy 1846-ban már csak egy török élt Budán? Pedig elhihetjük, mert Schmidt Ferenc Buda szab. király város kapitánya hivatalos jelentésében erről a fontos tényről a számolt be a nagyméltóságú Magyar Helytartótanácsnak. Tudniillik a Török Birodalom lett kíváncsi arra, hogy hány alattvalója (jobbágy) is él külföldön. A felmérésből pontos adatokat
A híres-neves Schäffer Ármin ő cs. és kir. Felsége József Főherceg udvari fényképésze készítette azokat az első világháborúban lencsevégre kapott fotókat, melyeken mészároslegények feszítenek az áldozataik mellett. Az egyik férfiúban, Leé Ádámot ismerhetjük fel, aki annakidején a Marhavágóhídon dolgozott. 1873-ban született és az I. világháború idején már ötgyermekes apa volt. Az egyedülálló fotókat
Ha elfogadjuk kiindulópontnak, hogy a kinematográfia az első években egyike a mutatványos attrakcióknak, s a kor közönsége nem tekinti emblematikusnak, a századforduló civilizációja szimbólumának, akkor nem csodálkozhatunk azon sem, hogy presztízse csekély, a vurstlibeli premier mellett az első években kávéházak, sátrak, bódék, alkalmanként színházi előadások adnak helyt a mozgóképeknek. A
Mély megrendüléssel értesültünk arról, hogy kedves kollégánk, Réfi Veronika örökre eltávozott közülünk. Veronika 1978 decemberében született. 2017 óta volt levéltárunk munkatársa, munkáját mindig pontosan, precízen, alázattal végezte. Segítőkészségét mindenki ismerte. Magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész diplomáját a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerezte 2006-ban. Hamvas Béla válságfelfogása az 1930-as években írt esszéi
Budapest Főváros Levéltára a városegyesítés 150. évfordulójának megünneplésében számtalan tudományos és ismeretterjesztő programmal vesz részt. Ezek egyike egy nyolc részesre tervezett, szándékaink szerint havonta jelentkező várostörténeti podcast-sorozat, amely a Válasz Online-nal együttműködésben készül. A podcast-sorozat keretein belül a Levéltár szervezésével készülő új várostörténeti monográfia szerzői beszélgetnek kutatási eredményeikről. Az ötödik
