Március 15-i Levéltári egypercesünk az 1848. március 16-án Buda város tanácstermében tartott nyilvános közgyűlés eseményeit idézi fel. A gyűlés első pontja szorgalmazza az előző nap megfogalmazott 12 pont (amelyeket jegyzőkönyvbe is vettek, ld. a 2, és 3. kép) mielőbbi életbe léptetését, és azt, hogy a jelen országgyűlés iktassa azokat törvénybe.
A sorsanalitika atyjára, Szondi Lipótra emlékezik ezúttal a „Levéltári egyperces”.Szondi Lipót 1893. március 11-én, Nyitrán született. Családfakutatásai és szépirodalmi olvasmányai alapozták meg sorsanalitikával kapcsolatos megállapításait. Terápiájának feladata az ősi örökség feltárása, amelynek megismerésével az egyén eldöntheti, hogy milyen módon kívánja ezt megélni.Szondi 1944 júniusában az ún. Kasztner-vonaton menekült az országból
A „Levéltári egypercesek” nőnapi számának kérdése: vajon melyik évben szerepeltek az MSZMP VB terveiben az alábbi nőnapi előkészületek. (A megfejtés a poszt végén olvasható.)„A MNOT (= Magyar Nők Országos Tanácsa) kidolgozta az ünnepségek politikai mondanivalóját, amelyet az egyes rendezvényeken, akciókon érvényesítünk. Az akció célkitűzései: Erősíteni a nőkben a nemzetközi szolidaritást,
A „Levéltári egypercesek” mai száma „Pest város architektor-építészére” emlékezik, akinek nevéhez fűződik a régi Pest-Buda arculatának kialakítása. Már nem áll a Felső Dunasor, a Lloyd-palota, az Angol Királynő Szálló, de látható a Deák téri templom homlokzata, a Reáltanoda, az egri Főszékesegyház, az esztergomi Bazilika. A pesti bazilika első terveit is
A „Levéltári egyperces” témája ezúttal a Teve utca neve, amely 2012 óta gyarapítja a védett köztérnevek sorát. Mivel Budapest teljes utcanévlexikona csak annyit jegyez meg, hogy 1897 óta viseli az utca a nevet, s a név eredetéről nem tesz említést, feltehető, hogy hitelt érdemlő forrást a lexikon szerkesztője sem talált.
„Levéltári egypercesek” címmel új sorozatot indítottunk útjára 2022 márciusában, melyben levéltárunkban őrzött ismert és kevésbé ismert iratokat, fotókat mutatunk be, illetve évfordulókra emlékezünk, eseményeket, személyeket, helyszíneket idézünk a múltból. A Budavári Sikló 1870. március 2-án avatták fel a Budavári Siklót, melynek létrejöttét Budavári Hegypálya néven Széchenyi Ödön – Széchenyi István
Sürgető ügyek: az első nyilvános illemhelyek (Buda)Pesten – Beszélgetés Lukács Anikóval Megjelent podcastcsatornánk 2024-es évadának utolsó, 17. adása, amelyben Lukács Anikóval, levéltárunk főlevéltárosával beszélgetünk a fővárosi illemhelyek évszázados problémájáról. A köztéri szükségvégzés és ennek kapcsán a nyilvános illemhelyek telepítésének lehetősége az 1860-as években került napirendre az egészségügyi szaksajtóban, illetve a
A társadalomtörténeti célú kollektív életrajz mint a rendi polgárság vizsgálati módszere Bácskai Vera e tekintetben is úttörőnek számító kutatásai révén honosodott meg a magyar társadalom-történetírásban. Életművében a családtörténetek egyre nagyobb szerepet kaptak a társadalmi folyamatok leírásában. E vizsgálatnak egyik forrásbázisát a városi polgárság hagyatéki leltárai jelentik, amelyek lehetővé teszik az
Mautner Sándor élete és emlékezete – Beszélgetés Mautner Zoltánnal Mautner Sándor nevét Angyalföldön szinte mindenki ismeri, hiszen 37 éven át a kerület egyik leghosszabb utcája viselte a nevét. Azonban azon kívül, hogy munkásmozgalmi mártír és szabósegéd volt valószínűleg kevesen tudnak bármi mást róla, annak ellenére, hogy leszármazói még ma is
A Levéltári Mozaikok legújabb száma Budapest Főváros Levéltára épületeinek sorsát kíséri végig. A főváros levéltára hosszú évtizedekig tartó hányattatás után 2004-ben végre megfelelő elhelyezéshez jutott Budapest XIII. kerületének intézményi központtá fejlődött városrészében. A jelentős országos intézmények tőszomszédságában, 2002 és 2004 között felépült új épület kifejezetten levéltári célokra készült. Tervezését, beruházását,
Budapest Főváros Levéltára 2024. december 4-én tudományos tanácskozást rendez Gárdonyi Alberttől a Teve utcáig. A főváros első főlevéltárosa és a levéltár épületei címmel. A konferenciát egy kerekasztal-beszélgetés zárja, amelyet a levéltárunk korábbi épületeit és jelenlegi otthonát bemutató kamarakiállítás megnyitása követ. A tanácskozás apropóját az egyik legjelentősebb hazai főlevéltáros, a székesfőváros
Értesítjük tisztelt ügyfeleinket és kutatóinkat, hogy levéltárunk kutatóterme, szakkönyvtára és ügyfélszolgálata 2024. december 7-én és december 14-én, a decemberi szombati munkanapokon és 2024. december 13. és 2025. január 6. között zárva tart. Kutatóterem zárása: 2024. december 12. (csütörtök) 19.00Kutatóterem nyitása: 2025. január 7. (kedd) 10.00. A 2025. évre szóló kutatói
Budapest Főváros Levéltára és az ELTE Filozófiai Intézete meghívja Önöket Georg Hauptfeld (Edition Konturen) Ágnes Heller: Personally. Observations by her German-Language Publisher című előadására Korreferens: Takács Ádám (ELTE BTK Történeti Intézet) Georg Hauptfeld, Heller Ágnes utolsó éveinek németországi kiadója, a Véletlen értéke című életrajzi interjú készítője személyes nézőpontból beszél Heller
MEGHÍVÓ Budapest Főváros Levéltára tisztelettel meghívja Önt a BFL+ programsorozat keretében Lukács Anikó: Sürgető ügyek. Az első nyilvános illemhelyek (Buda)Pesten és Barta Tamás: Lengyel szabadságharcosok és radikális demokraták a jövő államáról és társadalmáról a XIX. században című előadásokra. Helyszín: Budapest Főváros Levéltára, 1139 Budapest, Teve utca 3–5., Gárdonyi Albert terem
