A 17. században Erdélybe bevándorolt örmény népcsoport, bár magyarörménnyé válva identitásának magvát kreatív módon képes volt megőrizni, mégis a magyar nemzet részévé, annak színes és eleven alkotóelemévé vált az évszázadok során. Amikor Trianont követően a magyarörménység egyik központjává Budapest lépett elő, az örmény hagyományok ápolása egyúttal az önmegőrzés eszközévé is
Szakmai látogatást tettek Budapest Főváros Levéltárában az észtországi Kanutban található Konzerváló és Digitalizáló Központ restaurátorai 2024. április 16-án. Aire Aksiim, és Kaisa Milsaar papírrestaurátor, illetve Jolana Laidma fémrestaurátor a Magyar Képzőművészeti Egyetem Erasmus+ programján keresztül érkezett Budapestre, ahol több kulturális intézményt is felkerestek. Budapest Főváros Levéltárában egy általános bemutatás után
Az adás beszélgetőtársa Györgyi Csaba. A téma ezúttal a budapesti magyarörményekre és a fővárosi magyarörmény önmegőrzés bázisaira fókuszál. Bemutatásra kerülnek az identitás tartópillérei: a közös örmény történelmi emlékezet elemei; a közösségi tudat egyes tematikus formái; a család és az egyén világa; a kapcsolat az anyaországi, illetve a diaszpórában élő örményekkel;
Budapest Főváros Levéltára és Budapest Főváros Önkormányzata a holokauszt magyar áldozatainak emléknapján tartott közös sajtótájékoztatón mutatta be a 2024 januárjában újonnan előkerült holokauszt-dokumentumokat. A rendkívül értékes iratok ugyanabban a Kossuth téri házban – szintén felújítási munkák során – kerültek elő, mint 7000, elpusztultnak hitt adatszolgáltatási ív 2015-ben. A most előkerült
A történet folytatódik! 2015-ben, a Parlament tőszomszédságában található lakás felújítása során szenzációs iratleletre bukkantak a tulajdonosok: mintegy 12 ezer oldalnyi elpusztultnak hitt adatszolgáltatási ív került elő az egyik fal mögül. Ezen ívek alapján jelölték ki a sárga csillagos házakat, ahová a zsidó családokat költöztették. A hír akkor bejárta a világsajtót.
Az „Év levéltári kiadványa 2023” díjak közül Budapest Főváros Levéltára, illetve kollégái az alábbi helyezéseket érte el: Online publikációk: adatbázisok, online kiállítások kategóriában I. díj: Budapest Időgép 2.0 Szakmai kiadványok kategóriában III. díj (megosztott): Válogatás a Budapesten élt cigány/roma népességre vonatkozó levéltári forrásokból. Szerk. Rácz Attila Ismeretterjesztő kiadványok, kiállítási katalógusok,
A következő epizódban Brunner Attila kollégánkkal beszélgetünk kutatásairól, Otto Wagner bécsi építész pesti munkásságáról. Otto Wagner bécsi építész a 19–20. század fordulója építészetének egyik leginkább meghatározó alakja. A bécsi szecessziós mozgalom egyik vezéralakja, az építészeti és iparművészeti tervezés megújítója, a modernizmus programadója. Építészeti munkásságának korai fejezetei a történelmi Magyarországhoz kötődnek.
Büszkén jelentjük, hogy a 2020-ban megkezdett munka a végéhez ért. A Hungaricana közgyűjteményi portálon közzétettük a FŐFOTÓ vállalati fotótárából az utolsó, közel 37 ezer képet. Ezzel az ország egyik legnagyobb online fotógyűjteménye jött létre, összesen 193.097 db képpel, az 1961-1994 közötti évekből. Ennyi felvétel részletes feldolgozása még sok-sok évig tartott
A tanulmány egy olyan budapesti középosztálybeli családi irathagyatékot mutat be, amelyben az ősök galériája a 18. század utolsó évtizedéig visszanyúlva ad lehetőséget a családi múlt vizualitásának megragadására, jóval a fényképezés megjelenését megelőzően. A családi fondjaink között egyedülálló módon hét darab, elefántcsontlapra akvarell technikával készült miniatűr portré, egy további akvarell, valamint
Kun László hazatérésekor tett kihallgatása alapján ismerjük meg gyermekkorát, Nyugatra szökésének indokait. Hogyan vált az idegenlégió katonájává, milyen laktanyákon keresztül vezetett útja Észak-Afrikába. Kiképzését követően hamarosan Indokínába vezényelték. Észak-Vietnam legveszélyesebb helyein szolgált. Bevetéseken nem sérült meg, de életben maradását mégis egy gyors orvosi beavatkozásnak köszönhette, mert vakbélgyulladással került kórházba. Szolgálata
Megjelent podcast csatornánk BFL+ sorozatának második adása, amelyben Hidvégi Violetta nyugalmazott főlevéltárossal a pesti Szépítő Bizottmányról, József nádor városfejlesztési tevékenységéről beszélget Ternovácz Bálint. A beszélgetés meghallgatható a Spotify és a YouTube felületén.
Levéltárunk főigazgatója a hazai és a határontúli magyar levéltárosok továbbképzése, valamint a kárpátaljai levéltárak magyar vonatkozású iratainak megőrzése, illetve a levéltári iratanyagok digitalizálása érdekében végzett munkája elismeréséül a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át a nemzeti ünnep alkalmából. Gratulálunk!
Budapest Főváros Levéltára tisztelettel meghívja Önt a BFL+ programsorozat keretében Telek Ágnes – Sipos András: Tervtári anyagok a digitális világban – Stockholm, Koppenhága, Budapest levéltárainak együttműködése és Kárpáti Attila: Wesselényi Miklós naplója című előadásokra. Helyszín: 1139 Budapest, Teve utca 3–5., Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert terem Időpont: 2024. április 2.
A cikk második része bemutatja, hogy kik voltak Serák Károly igazi vetélytársai az igazgatói pályázat során, akik az előzetes válogatás során a „legképesebbek” minősítést kapták. Továbbá megtudhatjuk, hogy miként zajlott a döntés meghozatala, és milyen megfontolások állhattak az új igazgató kiválasztásának hátterében. Mautner Zoltán cikke a Budapesti Levéltári Mozaikok oldalán
A mai napon elindult a BFL podcast csatornája, egyelőre a Spotify felületén, de napokon belül meg fogunk jelenni a többi podcastmegosztónál is. Első sorozatunk a BFL+ nevet viseli, minden hónap első keddjén sorra kerülő előadásaink nyomvonalán halad: minden alkalommal két-két kollégánk mutatja be saját kutatásait, eredményeit, ezt követően kerül sor
