Budapest Főváros Levéltára tisztelettel meghívja Önt a BFL+ programsorozat keretében Herédi Attila: A Birodalom húsaésNagy János: Egy városvezető dinasztia a 18. századi Pesten: a Moselek című előadásokra. Helyszín: 1139 Budapest, Teve utca 3–5., Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert teremIdőpont: 2025. szeptember 2. (kedd) 15.00 óra Budapest Főváros Levéltára mindig is

Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat és ügyfeleinket, hogy levéltárunk kutatóterme, szakkönyvtára és ügyfélszolgálata 2025. augusztus 8. és augusztus 31. között zárva tart. Kutatóterem zárása: 2025. augusztus 7. (csütörtök) 19.00Kutatóterem nyitása: 2025. szeptember 1. (hétfő) 9.00 A kutatói adatlapok, a kérések valamint a zárás ideje alatt leadott közlési engedély kérelmek feldolgozását 2025. szeptember

Verő-Valló Judit kutatásának fókuszában a VIII. kerületi Dankó utca, többségében cigány lakosságának társadalomtörténeti vizsgálata áll. Kik és milyen körülmények között éltek, nagyon kis helyre összezsúfolva az az 1920-as, ’30-as években az utcában? Milyen lakások álltak a korszakban a lakók rendelkezésére? Egyáltalán hogyan kapta az utca a nevét Dankó Pistáról? Hogyan jelenik

Budapest Főváros Levéltára 2020 óta letétben őrzi Medgyaszay István építész, tanár, szakíró szenzációs terv-, irat- és fotóhagyatékát. A feldolgozás során izgalmasnál izgalmasabb források kerülnek elő, amelyek lehetőséget nyújtanak a XX. század egyik legegyedibb életművének újrafelfedezésére. Medgyaszay 1911-ben többedmagával utazott Egyiptomba majd Szudánba vadászati céllal, és kis híján az életébe került

Schlosser Imre alighanem az Aranycsapat előtti generációk legelismertebb magyar labdarúgója volt. Pályafutása végeztével nehéz anyagi körülmények között élt. A VI. kerületi elöljáróságon dolgozott, ahol a feladatai közé tartozott az anyakönyvi kivonatok készítése. 1937-ben egy Braun Béla nevű, zsidó származású ismerőse, a szintén kiváló labdarúgó Braun József bátyja, rávette, hogy adjon

Levéltárunk együttműködő partnereinek sora a Csepeli Helytörténeti Gyűjteménnyel bővült. Az együttműködés célja a két intézmény szakmai munkájának összehangolása hosszú távon. A tudományos kutatás témája Csepel története. A két intézmény megállapodott az eredmények megosztásában. Ehhez a felek kölcsönösen rendelkezésre bocsátják dokumentumaikat és adatbázasaikat. A megállapodás kiterjed a két intézmény saját kiadványainak

választották magyarok az idegenlégiós szolgálatot. Hányatott gyermekkorát követően a második világháborút fiatal felnőttként élte meg, majd szovjet fogságból kiszabadulva hazájának búcsút intett, hogy Nyugaton kezdjen új életet. A nyughatatlan lelkű Melchner Károly az irányt az idegenlégió felé vitte. A kiképzést követően a forrongó Madagaszkáron vetették be. Leszerelést követően valószínűleg a

Levéltárunk II. emeletén 2025. szeptember 30-ig látható az Evangélikus Országos Gyűjtemény és a Budavári Evangélikus Egyházközség időszaki tablókiállítása „Szeretteim, imádkozzatok! – Bagár lván ostromnaplója” címmel. Budapest 1944–45-ös ostromának 80 éves évfordulójához kapcsolódóan nyílt meg a tárlat ez év januárjában a budavári evangélikus gyülekezet épületegyüttes alatti barlangban, ugyanabban a helyiségben írta Bagár

Tisztelt Kutatók! Az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül történő beiratkozás és iratkérés Magyarországon kívüli területről átmenetileg nem működik. Beiratkozás és iratkérés Magyarország határain kívülről e-mail útján teljesíthető a kutato@bparchiv.hu címre írva, határokon belülről továbbra is az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül biztosítjuk az elérést. A szükséges nyomtatványok letölthetők: https://bparchiv.hu/ugyfeleknek-kutatoknak/kutatoknak/ Az angol nyelvű

Levéltárunk idén második alkalommal vesz részt a Művészetek Völgye összművészeti fesztiválon. A tíznapos rendezvénysorozatnak három falu, Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend ad otthont 2025. július 18. és 27. között. A koncertek mellett workshopok, előadások, színházi, tánc- és cirkuszi produkciók, kiállítások, filmek, egyaránt szerepel a közel 3000 program között. Budapest Főváros Levéltára

A második világháborúban a kulturális intézmények és közgyűjtemények is igyekeztek legértékesebb tárgyaikat biztonságba helyezni. Budapest Székesfőváros Levéltára legrégibb, legértékesebb irataiból öt ládányit bízott a Magyar Nemzeti Bank őrizetére. A ládákat 1943. május 31-én adták át a bank veszprémi sziklabunkerében. A ládák 1944 végén a bank aranykészletével és más kulturális javakkal

Nagy sikerrel indult új, budapesti romák történetével foglalkozó podcast sorozatunk második adása is megjelent csatornáinkon: ezúttal György Eszterrel beszélgettünk az óbudai cigánytelep szocializmus-kori felszámolásáról. Az adásban a következő kérdéseket érintjük: hogyan zajlottak ezek a telepfelszámolások a ’70-es és ’80-as években? Mi történt azokkal a közösségekkel, amelyek ezekben a város széli

Levéltárunk podcastcsatornája új sorozatot indít: a 2023-ban Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros Levéltára ösztöndíjpályázatot hirdetett azzal a céllal, hogy a kutatók figyelmét a budapesti romák eddig alig ismert múltjára irányítsa, elősegítse a témára vonatkozó források feltárását és feldolgozását, támogassa a feltárt forrásokra épülő kiemelkedő minőségű tudományos munkák elkészítését. A

Úrnapja a középkor óta a katolikus egyház jelentős ünnepe, már a 13. század végén a mise mellett látványos körmeneteket tartva emlékeztek meg az Oltáriszentségről a közösségek. Cikkünkben a budai és pesti körmeneteket idézzük fel Zsigmond korától Ferenc József 1852. évi magyarországi látogatásáig. Simon Katalin írása a Budapesti Levéltári Mozaikok oldalán

Budapest Székesfőváros Levéltára más közintézményhez hasonlóan menekítési tervet dolgozott ki arra az estre, ha a harcok a fővárost fenyegetnék. Legértékesebb iratai biztonságos őrzésére megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Bankkal. A Városházáról 1943. május 31-én a veszprémi sziklabunkerbe szállítottak öt iratokkal teli ládát. A levéltári iratok 1944 decemberében a bank aranykészletével