175 éve adták át az első magyarországi gőzüzemű vasútvonalat
Fotómesék sorozatunk legújabb részében vasútra szállunk, és az első pesti vasútvonal korai történetére tekintünk vissza néhány korabeli rajz, litográfia és persze szokás szerint egykorú beszámolók segítségével.
„Vasúton bámulatosan halad az ember. Szeretném ráültetni az egész magyar hazát; néhány esztendő alatt tán kipótolná, amit néhány század alatt elmulasztott a haladásban. Kár, hogy oly rövid még nálunk az egész vasút. Mikor az ember azt gondolja, hogy még csak fölül, már akkor leszáll, s ott van Vácon.” E sorokkal ecsetelte első vasúti élményét Petőfi Sándor barátjának, Kerényi Frigyesnek írt levelében, 1847 júliusában.[1] Az első gőzparipán átélt élményét a Vasuton című költeményében is megörökítette,[2] amelynek sorait sokszor mondogattuk az iskolában:
„Száz vasútat, ezeret!
Csináljatok, csináljatok!
Hadd fussák be a világot,
Mint a testet az erek.”
Az első vasúti törvény (1836. évi XXV. tc.) életbelépése után beindultak a vasútépítési vállalkozások. Az első magyar vasútvonalat, amely a Pestet Pozsonnyal összekötő vaspálya részeként elsőként Pest és Vác között épült meg 1846. július 15-én, vagyis 175 éve adták át. Az ünnepélyes megnyitón József nádor és családja, valamint István főherceg is részt vett. A feldíszített, felpántlikázott mozdony hét darab négytengelyű személykocsit húzott maga után. Az első kigördülő vonat utasai között volt Széchenyi István és Kossuth Lajos is. Korabeli beszámolók szerint a Pestről induló gőzparipa 59 perc alatt érkezett meg a váci állomásra, közben pedig a dunakeszi állomáson szusszanásnyi idő alatt vizet vételezett.
Széchenyi István naplójának július 15-ei bejegyzésében nemcsak az első vonatút emlékét örökítette meg, hanem a hatalmas váci tűzvészt is, mellyel az utasok a város felé közeledvén szembesültek[3]: „Ma nyílik meg a középponti vasút… Isten velünk! A[dam] Clarkkal Városliget, a síneket megnézni… Híd. Nálunk ebédel A[dam] Clark, Tasner, kivel sokat dolgozom, és [Zichy] Géza. – Kiviszem őket kocsin a pályaházhoz. Főherceg, a felesége s a családja. Éljen nélkül fogadják őket. – Vácra megyünk cirka 50 perc alatt. Ott tűz van. Mindnyájan odamegyünk. Nézzük. – Vihar. Nincs mit tenni. – Egy ifjú nőszemély repdeső hajjal – „hol az apám, bizonyára megégett”. – Elmegyünk.”[4]
A Magyar Középponti Vasút 1846. évi üzletjelentése szerint az első, 1845-ben Magyarországra beszállított mozdonyokat, a 121-es „Pest”, valamint a 123-as gyáriszámon nyilvántartott „Buda” volt. A vasúttársaság a belga Cockerill mozdonygyártól rendelte a ferde elhelyezésű hengerekkel rendelkező, szabad hajtótengelyű mozdonyokat.[5] Érdekesség, hogy a két mozdony kazánvizsgálatát Jedlik Ányos végezte.[6] A nagykerekű, fafűtésű mozdonyok naponta háromszor tették meg a Pest és Vác közötti 33,6 km-es utat. A Duna-parton lévő pesti Ullmann-féle raktárakban készítették a több mint tíz méter hosszú, fából készült 38 és 64 férőhelyes kocsikat. Berendezésük és díszítésük egyszerű volt, kis ablakokkal, amiket leeresztett bőrfüggönyök védtek.[7] Természetesen az első osztályú kocsiknak igényesebb volt a berendezésük: a székeket vörös bársonnyal borították be, míg a harmadik osztályon utazók „fapados” kocsikban utazhattak. Persze a luxusnak ára volt, míg az I. osztályon 12, a II. osztályon pedig 10, addig a III. osztályon csak 8 krajcárt kellett fizetni mérföldenként az utasoknak.
A vasútvonal megépítését a pozsonyi születésű szitányi Ullmann Móric pesti nagykereskedő, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egyik alapítója nyerte meg. Ullmann 1837 novemberében kapta meg az előmunkálati engedélyeket.[8] Az építkezést a Magyar Középponti Vaspályatársaság (Magyar Középponti Vasút [MKpV]) felügyelte,[9] a pénzügyi hátteret pedig a Rothschild-bankház[10] biztosította.[11] Az amerikai Norris-cég egyik európai megbízottja, Carl-Friedrich Zimpel vasútépítő mérnök készítette az építkezés terveit,[12] amit jóval később, 1844 januárjában hagyott jóvá a Helytartótanács. A Duna-balparti szakaszán[13] a pesti pályaudvar és Vác közötti vasútvonalat 1844. október 5-én kezdték építeni az MKpV főmérnöke, August Wilhelm Beyse vezetésével. Egy évvel később, 1845. november 10-én került sor az első próbaútra Pest és Rákospalota között. Ekkor azonban már nem Beyse irányította az építkezést, hanem Lachner Károly építésvezető és Wurm Kornél mérnök igazgató. Mindez azt jelzi, hogy nem volt minden rendben az építkezés körül. Hiába no, nagy pénzről volt szó, mely időről-időre, mint a búvópatak, eltűnt…
E sorokkal adta hírül olvasóinak a Budapesti Hiradó az első magyar gőzvasút megnyitását:[14]
„A civilisatio legújabb fejleménye Hunnia fővárosának is nyujtá azon élvezetet, mellynek majd minden európai főváros már egy idő óta örvend, és kikocsikáztatá egy csudaszerü gözelőfogattal a meghívottak százait, egyszerre, a pamlagok kényelmes ölén, villámi, azaz: vasúti sebességgel, t. i. 50 és néhány percz alatt Vácz városába, hová eddig a pestiek csak egyenkint vagy legfölebb párosán, vakító homokfelhőkön keresztül, és a legszilajabb magyar ló sanyarú megizzasztásávali félnapi, gyönyör-nélküli és unalomteljes utazással érhetlek. — 1846. évi Julius 15kén délutáni 3 órakor rendkívüli mozgás támadt Pestvárosában. A nép ezernyi csoportjai a pályaudvar felé nyomultak, hol a sorkatonaság és a polgári őrsereg díszes egyenruhában tisztelgett; a főnemesség és királyi hivatalnokok fényes hintóikban, az uracsok sebes tillburykban vágtatva érkeztek; mert négy órára ki volt tűzve az első magyar gőzmozgonyos vasút ünnepélyes inauguratiója, melly annyiszor hirdetve volt, de most egyszer teljesedésbe is ment.”
1846-ban az első gőzüzemű vasút pesti pályaudvara, a pesti indóház elől indultak Vácra a vonatok. Az épületet az MKpV császári mérnöke, Paul Eduard Sprenger tervezte, a hatalmas csarnok kivitelezése, mely egészen a Jókai utcáig terjedt, ifj. Zitterbarth Mátyás nevéhez fűződött.
Széchenyi István és Kossuth Lajos erőfeszítései, hogy a vasút által világvárossá fejlesszék a fővárost, végül eredményre jutottak. Persze mindehhez később Baross Gábor közmunka- és közlekedési miniszterre is szükség volt, akit méltán neveztek „vasminiszter”-nek. Neki köszönhetjük a korszerű magyar vasúthálózat kiépítését. Minisztersége idején virágzott fel a vasúti közlekedés, s ez jórészt az általa bevezetett „zónatarifának” köszönhető. És persze meg kell említenünk Mikó Imre minisztert is, akinek a Magyar Királyi Államvasutak (MÁV) létrehozását köszönhetjük. A Pest–Vác vonal nagy jelentőségű volt a magyar vasúttörténetben, átadása után Magyarországon igazi vasútépítési láz tört ki, azonban ez már egy másik történet…
Csiffáry Gabriella
Az 1896. évi Millenniumi kiállítás: Magyar Államvasutak pavilonjáról készült fotók (helyszín: Iparcsarnok, Klösz György fotói)
[1] Petőfi Sándor: Úti levelek Kerényi Frigyeshez. IX. Beje, 1847. július 6.
[2] A vers megjelenésekor (1847. december) már három gőzüzemű vasút működött: 1846. július 15-től a Pest–Vác, 1847. augusztus 20-tól a Sopron–Nagyszentmárton–Lajtaszentmiklós–Wiener-Neustadt, majd 1847. szeptember 1-étől a Pest–Cegléd–Szolnok vasútvonalakon.
[3] Vácz városára zúdult különféle csapások története. In: Karcsú Antal Arzén: Vácz város története 9. Az iskolák, intézetek, egyletek, kórházak, nyomdák, kereskedelem és ipar. Mayer Sándor Könyvnyomdája, Vác, 1888. 443.
[4] Széchenyi István válogatott művei 2. 1841–1860. Szerk. Spira György. Budapest, 1991. 118.
[5] Az első Magyarországon közlekedő gőzmozdonyok listáját a Magyar Középponti Vasút 1846. évi üzletjelentése tartalmazza.
[6] A vizsgálatról készült jegyzőkönyv a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum archívumában található.
[7] Birly Béla: Vasúti kocsik. In: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye 8. kötet. Szerk. Matlekovits Sándor. Budapest, 1898. 866–867.
[8] Az 1832–1836-os rendi országgyűlésen törvény – az 1836. évi XXV. tc. – született az első vasútvonal megépítéséről, amely a Pest–Buda és Bécs közötti közlekedést tette volna egyszerűbbé.
[9] A szabadságharc leverése után a vasutak az Osztrák Államvasút tulajdonába kerültek, s csak a kiegyezés után alakult meg a Magyar Királyi Államvasutak.
[10] Fenyvessy Adolf: Első magyar vasút története. MTA, Budapest, 1883. 93.
[11] A Bank megalapításában Ullmann Móricnak jelentős volt a szerepe: 1830-ban egy 2 millió forintos alaptőkéjű bank, az „Első magyar kereskedelmi bank” létrehozására tett javaslatot, ennek érdekében – József nádor pártfogásával – kérvényt nyújtott be a bank engedélyezésére a Helytartótanácshoz.
[12] Horváth Ferenc: A magyarországi vasúti pályák építése (1827–1875). In: Magyar Vasúttörténet. A kezdettől 1875-ig. 1. kötet. Közlekedési Dokumentációs Kft., Budapest, 1995. 122.
[13] Arról, hogy a Bécs, illetve az osztrák határ felé melyik útvonalon építsék ki a vasútvonalat, parázs vita alakult ki. Az Ullmann Móric által képviselt Duna-balparti vasúti társaság a Pest–Vác–Pozsony útvonal kiépítését, míg a Sina György báró vezette Duna-jobbparti vasúti társaság a Bécs–Győr–Buda vasúti útvonal kiépítését támogatta. Széchenyi István a „jobbpartiakat”, míg Kossuth Lajos a „balpartiakat” támogatta.
[14] Budapesti Hiradó 1846. július 23. 425. 51.
