Fegyveres apacsok veszélyeztetik a budapesti lakosokat…

Gálos Kálmán szfőv. tanácstagnak a polgármester úrhoz intézett interpellációja fényt derít a több mint 100 évvel ezelőtti közállapotokra. A korabeli dokumentumból megtudhatjuk, hogy apacs vagy jassz néven elhíresült kétes egzisztenciájú alakok veszélyeztették különösen éjszaka a békés polgárok életét a Lipót körút melletti Visegrádi utcában és az Andrássy út környékén. A rablótámadásokat nem is akármilyen fegyverrel hajtották végre, hanem jókora Browninggal. S mi lehetett az oka ezeknek a krimibe illő támadásoknak? Az interpelláció többféle magyarázattal is szolgál erre vonatkozóan. Az egyik szerint a „külföldről érkező hasonló hírek romantikája ragadta magukkal ezeket a suhancokat”, a másik pedig a budapesti rendőrség kis létszámát okolta a történetekét, mely olyan kevés volt, hogy még békés körülmények között sem működött hatékonyan. „Ha pedig még ünnepélyek alkalmával külön is igénybe veszik őket – folytatja jelentésében Gálos tanácstag -, a bankokat kell őrizniök s hasonló, félig-meddig magántermészetű szolgálatokat is végeznek, ehhez még ott vannak például a külföldi fejedelmi személyek érkezésénél, s más hasonló nyilvános alkalmaknál, akkor még kevésbé felelhetnek meg, ha számuk a rendes körülmények között sem elegendő.” A fegyveres tolvajokat, akik 4-5-8 tagú bandákba összeállva támadták meg a járókelőket, még életük árán sem tudták lefegyverezni a rendőrök. Halálos áldozatokról is beszámolt az írás.
A budapesti főkapitány válaszlevelében megemlítette, hogy az államrendőrség jelenlegi létszámmal azért sem tud eredményesen működni, mert a főváros lakosságának robbanásszerű emelkedésével egyre nagyobb számban fordulnak elő szociális- és bérmozgalmak, gyűlések, melyeket elég kordában tartani.
A tanács végül felkérte a főkapitányi hivatalt, hogy a rablók fegyverviselési engedélyét gátolják meg, anélkül természetesen, hogy „a békés polgárság ezen önvédelmi eszköznek beszerzésében korlátoztassék”.

Jelzet: BFL IV.1407.b. I.826/1911