Sok mindenről hallott már az ember élete során, sok csudában volt része, de hogy valaki egy műlábért nem fizetett volna, no, az manapság is ritkaságszámba meg!. Pedig megesett, méghozzá pontosan 170 évvel ezelőtt, amikor is egy „láb nélküli” atyafi új vaslábat csináltatott magának, s bizony elfelejtett fizetni érte. Pedig de sok munkája volt benne a mesternek, akit úgy hívtak, hogy Molnár János, s a tisztes foglalkozása szerint lakatos volt! A panaszos már egyenesen Buda városának kapitányához fordult segítségért. Olvassuk csak!
 
„Tekintetes Kapitány Úr!
E’ folyo év tavaszho havában tsináltatot velem itt a’ Rátz városban mellettem lako Nagy Josef nevű, ki lehet én nem tudhatom, az eltört lábához egy részekből állo uj vas lábat, mely nekem sok munkámba kerűlt a’ lábhoz valo sokszori igazitások, a’ mellyért én lélek szerént 7 pengő forintokat érdemlettem, a’ mely hét pengővel máig is tartozik, ezen adosság véget Kapitány Urhoz folyamodtam, onnan én varmegyére utasittam, a’ honnan a’ General Commandora; mivel magát Tisztnek vallotta, de mivel a’ Platz Commando által ki tudatot, hogy nem volt soha Tiszt, a’ Platz Kapitány Úr engemet Tekintetes Város Kapitány Urhoz utasitott, hogy már ide küldötte ezen Úr eránt valo tudatókat, azt is kitudtam, hogy nem is nemes ember, minél fogva Tekintetes Kapitány Úr által kaphatom meg az én munkám által igazságos uton keresett 7 pengo adosságom, melynek megvédésére kérem alázatossan Kapitány Urat, tekintvén az én szinte három holnapokig valo utána valo fáradozásaim, mely alázatossan könyörgő adosság megvételét köszönvén Tekintetes Kapitány Urnak
 
Budán a’ Rátz Városba 842.13k Juny       
Maradtam alázatos szolgálya                                                                   
Molnár János. Lakatos Szak
Mester. M:k.”
 
Jelzet: BFL IV.1012.ikt.szám nélk., 9.doboz