Történelmi szempontból fontos, hogy a magyar kutatók is megismerhessék azoknak a magyar provenienciájú – a mindenkori magyar közigazgatás alatt keletkezett – irategyütteseknek a sorsát és állapotát, amelyek a trianoni határon kívül rekedtek és ez idáig nem készülhetett róluk magyar nyelvű tájékoztató. A történelmi körülmények egészen mostanáig nem kedveztek többek között közös magyar-ukrán ukrán-magyar tájékoztató jegyzék megjelentetésének sem.

A 2000. év első évtizedére a körülmények kedvezően megváltoztak. Ennek következtében kötetünk már tartalmazza a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi fiókintézetében őrzött magyar provenienciájú, s Kárpátalján 1919-ig, illetve 1938 és 1945 között latin, német, ruszin, cseh/szlovák és magyar nyelven keletkezett fondok jegyzékét, sőt, tájékoztatást ad az egyes fondok jellemző irategyütteseiről, vagyis a fondokon belüli ún. opiszokról, magyarul leírási egységekről is.

A kötet 2009-ben meg is jelent 150 példányban, de jelenleg már egyetlen darabbal sem rendelkezik a Kiadó. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) ismételt támogatásának köszönhetően most a fondjegyzék javított, bővített, egyben bilingvis változatát adjuk az olvasó kezébe. E szerint a kötet első fele magyarul, a másik fele ukrán nyelven tartalmazza a tartalomjegyzéket, a bevezetőt, az útmutatót, a fondok leírását, Kárpátalja 1938-1944/1945 közötti közigazgatási beosztását, továbbá az intézmény-, a hely-, a személy- és a tárgymutatót. A legnagyobb változás az első kiadáshoz képest azonban az lesz, hogy ebben a bilingvis kiadásba már a levéltárban őrzött felekezeti keresztelési, házassági és halálozási anyakönyvek is bekerültek a települések ábécérendjében, s a településen belül vannak felsorolva a felekezetek.

Az alábbiakban rövid és lényegre törő jellemzést adunk a mai Kárpátalja területén 1919-ig, illetve 1938 és 1945 között képződött iratgyűjtemények, például a közigazgatási, az egyházi és a magánlevéltári irategyüttesek múltjáról.