A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig

Szerző(k): Simon Katalin
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2020
Ár: Akció! 3200 Ft helyett 30% kedvezménnyel!

Tisztelt Megrendelőnk!

A levéltár kiadványait kétféleképpen tudjuk Önhöz eljuttatni. Kérjük, hogy olvassa el az alábbi tájékoztatót a megrendelés menetéről.

Személyes átvétel

A kiadványok személyesen átvehetők és megvásárolhatók Budapest Főváros Levéltára IV. emeleti pénztárában, a kutatószolgálat nyitvatartási idejében:

Postai úton

Kérjük emailben küldje el nekünk az alábbi információkat:

  • Megrendelt kiadvány(ok) címe(i)
  • Szállítási cím
 
Kollégánk tájékoztatni fogja a végösszegről (szállítási díjjal együtt) melynek beérkezése után postára adjuk megrendelését.
 

Budapest Főváros Levéltára Várostörténeti Tanulmányok sorozatában jelent meg Simon Katalin munkatársnőnk A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848 előtt című monográfiája.

Óbuda gyakran kerül szóba a vendéglátással kapcsolatban, számos különböző jellegű és mélységű írás született az óbudai kocsmákról, fogadókról, éttermekről. E munkák azonban kivétel nélkül a 19. századvégi, 20. századi állapotokat vizsgálják – a mai napig a városrész identitásának meghatározó eleme „Krúdy Óbudája”. De miben gyökerezett, miből és hogyan született meg ez a jellegzetes, a budai Tabánhoz vagy a bécsi Grinzinghez hasonlítható külvárosi kiskocsmás negyed a 19. század végére? Erre a kérdésre keresi a választ Simon Katalin frissen megjelent könyvében. Ahogy azt a szerző bevezetőjében megfogalmazta, a kötet célja az előzmények hiánypótló bemutatása és az 1848 előtti óbudai vendéglátás minden aspektusának áttekintése. Hogyan változtak az idők során a jogi szabályozások, a szőlőtermelés, borfogyasztás és borforgalmazás kérdései, az idegenforgalom keretei, az általános étel- és italfogyasztási szokások, miben különböztek a különböző jogú és karakterű vendéglátóhelyek (uradalmi és városi fogadók, magán- és illegális kocsmák, kávéházak stb.) egymástól? Az érdeklődők arra is választ kapnak, melyek voltak a korszak ismertebb fogadói, hogyan alakultak az egyes tipikus fogadós életutak, milyen társasági élet zajlott, milyen szórakozási lehetőségeket biztosítottak vendégeik számára a kocsmák és fogadók.

A szerző nagy mennyiségű, döntő többségében korábban feltáratlan levéltári forrást vonultat fel könyvében, számos táblázatban közli az összegyűjtött adatokat, és mindezt teszi olyan módon, hogy a munka élvezetes olvasmány marad. A kötet végén szerkesztett térképek segítik a vendégfogadók közötti eligazodást. A könyvet színes tervrajzok, a fogadók kínálta szórakozási formákat és a társasági életet bemutató illusztrációk teszik változatossá. Ha valakinek kedve és ideje engedi, érdemes egy kis felfedező sétát tennie Óbudán Simon Katalin könyve kíséretében.

A kötet kiadása III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, a Német Nemzetiségi Önkormányzat, Óbuda-Békásmegyer és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.