Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig

Ybl Miklós születésének bicentenáriuma a 2014. évben alkalmat adott, hogy az életművet különböző szempontok szerint újra áttekintsük. Budapest Főváros Levéltára – Ybl tervhagyatékának őrzője – együttműködve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti Tanszékével kiállítással és tanulmánykötettel is tiszteleg a mester emléke előtt az ünnep alkalmából.

Ybl Miklós születésének bicentenáriuma a 2014. évben alkalmat adott, hogy az életművet különböző szempontok szerint újra áttekintsük. Budapest Főváros Levéltára – Ybl tervhagyatékának őrzője – együttműködve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti Tanszékével kiállítással és tanulmánykötettel is tiszteleg a mester emléke előtt az ünnep alkalmából. Ybl életműve szinte kimeríthetetlen, számos vonatkozása kínálja magát a tudományos bemutatásra. Választásunk azért esett a Kálvin tér környékére, mert itt koncentráltan jelentek meg a nagy építész alkotásai, amelyekből szerencsére több fenn is maradt. Ybl két józsefvárosi helyszínen – Pollack Mihály és Kálvin tér – kapott lehetőséget arra, hogy teremtő erejével a kor uralkodó stílusáramlatához igazodva, alapvetően átalakítsa, megváltoztassa az egykor falusias kinézetű városrész képét. Épületei szemlélhetők önálló műalkotásként, amelyek a megrendelő kívánságait és az arra adott építészi választ tükrözik. Egymás közelében álló munkái ugyanakkor figyelnek egymásra és együttműködésükben felerősödve fejtik ki hatásukat a városi térre. Ybl Miklós maga is itt, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérházának Múzeum utcai részén lakott élete utolsó két évtizedében. A környéken emelt művein alkotói stílusának változásai is nyomon követhetők. Született ide tisztán romantikus alkotás, romantika és neoreneszánsz ötvözete, valamint az itáliai és a francia reneszánsz formakincséből válogató historizáló épület is a tárgyalt több mint négy évtizedben. Magánházak és középületek egyaránt megtalálhatók a válogatásban, de még díszítő kis-architektúrájából is idekerült néhány alkotás. Szerzőink jóvoltából az épületek a kor gazdaság- és társadalomtörténetével kísérve tárulnak fel előttünk, rávilágítva arra, hogy egy építészeti alkotás sohasem választható el az őt körülvevő emberi közegtől. Kötetünkben időrendben sorakoznak a hosszabb tanulmányok és a katalógus-jellegű bemutatások.

Hálásak vagyunk az alábbi személyek közreműködésének, akiknek segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg kiadványunk: Ármay Szabó Ádám, Bakos Ágnes, Branczik Márta, Csáki Tamás, Csiffáry Gabriella, Czikkelyné Nagy Erika, Fehérvári Zoltán, Gödölle Mátyás, Héjja Julianna Erika, Kemény Mária, Laár Erika, Lengyel Beatrix, B. Nagy Anikó, Nagy Beatrix Julianna, Nagy Zita, Perényi Roland, Rácz Zsuzsanna, Ritoók Pál, Sándor Tibor, Simon István, Simon Magdolna, Sipos András, Szentesi Edit, Toma Katalin, Tomsics Emőke, Török Enikő, Vermes Zoltán.

Kenyeres István

Budapest Főváros Levéltára főigazgatója