Az április 1-jei Levéltári egyperces a 128 évvel ezelőtti Budapest legnagyobb eseményét idézi meg.

„Kossuth temetése alkalmára az Erzsébet körúton két igen alkalmas ablak egyenként 50 forinttért kiadandó” – adta hírül a Budapesti Hírlap 1894. március 30-i apróhirdetése. Másnap, április 1-jén kísérték utolsó útjára ünnepélyes külsőségek között a március 20-án Torinóban elhunyt Kossuth Lajost.

„Gyászpompába van már borulva az egész főváros. Utcák közepéről, paloták ormairól, feketébe vont kirakatokból a nemzet szomorúságát sötét színekkel hirdeti a kegyelet… A nemzeti múzeum előcsarnokában is lázas sietséggel dolgoznak a ravatal felállításán és a páratlan gyászpompa kifejtésén” – írta az előkészületekről a Pesti Hírlap.

Az uralkodó nem engedélyezett állami temetést, s tiltotta a gyász különböző megnyilvánulásait is, amely véres tüntetést eredményezett. Wekerle Sándor miniszterelnök titokban a fővárost kérte fel, hogy temesse el díszpolgárát. Budapest saját halottjának nyilvánította, díszsírhelyet jelölt ki számára, a Hatvani utcát már március 24-én Kossuth Lajos utcára nevezte át.

A gyászmenet vonulását Klösz György fotósorozaton örökítette meg.

Garami Erika

Illusztrációk:

-Nyugati pályaudvar, BFL XV.19.d.1. 04 024

-Deák téri templom, BFL XV.19.d.1. 04 017

-Andrássy út, BFL XV.19.d.1. 04 014

-Múzeum körút, BFL XV.19.d.1. 04 020

-Magyar Nemzeti Múzeum, BFL XV.19.d.1. 04 001

–Vasárnapi Újság,1894. 41. évf. 12. sz.