A Levéltári egyperces az 1822. május 15-én született Zsigmondy Vilmos bányamérnökre, a magyarországi artézi kutak fúrásának kialakítójára és elterjesztőjére 56 évvel később, 1878. május 15-én elkészült legismertebb munkájának felidézésével emlékezik.

Zsigmondy geológiai tudása és tapasztalata alapján feltételezte, hogy a pesti oldalon is van termálvíz a felszín alatt. Pest város tanácsa 1868-ban bízta meg a fúrással. A cél egyrészt a Városliget tavának feltöltése, egy magánfürdő létesítése, több fürdő hévízellátása és a park öntözésének biztosítása volt. Egy évtizedes kitartó munka után, kételkedések, kockázatok, magas költségek és technikai akadályok (például a fúrólyuk beomlása, a hajtókerék egyik elemének eltörése, vagy villámcsapás a fúrótoronyba) dacára 1878-ban sikerült meleg-, sőt gyógyvizet találni a mai Hősök tere közelében. A 970,48 méter mély fúrással elért kút Európa legmélyebb fúrásai közé tartozott.

A közel 74 Celsius-fokos gyógyvizet főváros lakói ivásra, ivókúrára kezdték használni. A gyógyvízre alapozva a Nádor-szigeten alakították ki Ártézi Fürdőt, amely a Széchenyi Gyógyfürdő elődjének tekinthető.

A kút fölé ún. fúrházat emeltek, amely 1884-ig állt. Helyére az Ybl Miklós által tervezett díszkút, a Gloriett került, amelyet a Millenniumi emlékmű építése miatt Budára, a Széchenyi-hegyre telepítettek át, ahol ma is látható.

Zsigmondy-kútját csak 1936-ban követte újabb, de az eredeti még száz év elmúltával is változatlanul szolgáltatja a hévizet.

Garami Erika

Illusztrációk:

-Az Artézi fürdő ivókútja. Klösz György felvétele. BFL XV.19.d.1. 7/167

-Gloriett. Klösz György felvétele. BFL XV.19.d.1. 7/133

-Az áttelepített Gloriett a Széchenyi-hegyen, 1927. Fortepan/1900095

-Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei , 1878. március 6-7.

-Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei, 1878. június 26-27.