Levéltári egypercesünk július 5-i száma az 1850-ben, Budán ezen a napon született Kvassay Jenő vízépítő mérnökre, szakíróra, a vízügyi szolgálat kiemelkedő személyiségére emlékezik. A Műegyetemen gépészmérnöki, majd Magyaróváron mezőgazdasági vízügyi tanulmányokat folytatott. Párizsi és németországi tanulmányútjáról hazatérve kapott megbízást a mezőgazdasági–vízügyi szolgálat, a Kultúrmérnöki Intézmény megszervezésére. Tevékenysége kiterjedt – többek között – belvízrendezésre és -lecsapolásra, öntözésre, mederrendezésre és halászati ügyek felügyeletére. Nevéhez fűződik az 1885. évi, a vizek köztulajdon jellegét rögzítő vízjogi, három évvel később a halászati törvény megalkotása, Kezdeményezte balatoni kikötők és a fővárosi (csepeli) szabadkikötő megépítését. A Ráckevei (Soroksári)-Duna északi bejárati zsilipjét róla nevezték el, de középiskola is viseli nevét.
Tagja volt a budapesti építkezéseket, rendezéseket szabályozó, előkészítő szervezet, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának olyan szakemberek mellett, mint Podmaniczky Frigyes, Reitter Ferenc, Steindl Imre, Ybl Miklós, Bárczy István.
Levéltárunk által őrzött iratok közül több is kapcsolódik munkásságához. Egy 1903. december 16-án kelt közjegyzői irat a „mezőgazdasággal kapcsolatos okszerű fürdőgazdaság” céljából létesített G Fürdő Részvénytársaság alapításáról tanúskodik. A jegyzőkönyvet Kvassay Jenő hitelesítette. A társaság részvényesei között volt Klösz György, Alpár Ignác, Molnár Erik, Baumgarten Sándor, Zichy Andor gróf, Széchenyi Imre és Andor grófok.
A Magyar Tudományos Akadémia 1918-ban Wahrmann-díjjal ismerte el munkásságát. 1919. június 6-án hunyt el.
Garami Erika
Képek:
-Légifotó a Kvassay-zsilippel, 19432. Fortepan/USAF 41709
-A Kvassay zsilip, 1955. Fortepan/UVATERV 91144
-Kvassay Jenő híd, 1951, Fortepan/Magyar Rendőr, 16700
-A Balatonföldvári Fürdő Társaság Rt. megalapításáról, 1903. BFL VII.192 1903 1746. 1., 11. oldal
-A balatonföldvári Kvassay-emlékmű avatása, 1929. Fortepan/Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum/BAHART Archívum 183373
