A Levéltári egyperces Kosztolányi Dezső írásain keresztül mutatja meg a 90 évvel ezelőtti kánikulát Budapesten.
„Budapest – egyenlítői hőségben…. Ilyenkor látszik világosan, milyen gyors, lüktető és eleven az életünk ősszel, télen, és milyen lassú ernyedt, nyári kánikulában…
Az első, ami feltűnik, milyen lassú a város mozgóképe. Mint valami lassított filmfelvétel a budapesti életről. A pesti ember híres rohanó. Kánikulában senki sem siet. Még a villamosok sem. Igaz, hogy a villamosoknak ehhez nem kell kánikula, máskor sem sietnek…
Kánikulában látja csak az ember, milyen kevéssé árnyékosak a budapesti utcák…
A hőség megbénítja az ellenállóképességet, csökkenti azt az óvatos éberséget, mellyel a nagyvárosi ember a saját testi épségének tartozik….
A vízfogyasztás hatalmas emelkedést mutat. Ami azonban még ennél is fontosabb sok embernek, az a sör. Nos, a sörfogyasztás is nagy emelkedést mutat…. az idei kánikula sörfogyasztása meg sem közelíti a múltévit, két év előttit. Ok: a rossz gazdasági helyzet. íme: a gazdasági válság még a kánikulával is összefüggést teremt.” „a sör …, mely rengeteg mennyiségben fogy, sárga rézcsapról fröccsen és hűsen, csiklandozva szalad le a szomjas gégéken. Kívülről vízzel hűtőznek, belülről sörrel borogatják magukat. Több sör kotyog a gyomrokban, mint víz a medencében.”
„Hajdan meleg volt, kutya-meleg, kánikula. Ma hőhullám van… Reggeltől estig szapulják ezt az áldott, érlelő meleget, ezt a lustító kánikulát, pedig nem érdemli meg. Fölszabadít bennünket, felelőtlenné tesz, visszaadja gyermekkorunk tétlen boldogságát. Pompás ürügy arra, hogy ne dolgozzunk. Nem érünk rá. Tudniillik a meleget kell szidnunk.”
Kosztolányi Trópusi Budapest – A forró július képekben és számokban és A kánikula arany-panorámája című írásai Budapesti Negyed Pesti utca című számában jelentek meg. 62. (2008 tél) https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_62_16_2008_4/?query=Budapest%20k%C3%A1nikula&pg=154&layout=s
A részleteket válogatta: Garami Erika
Illusztrációk:
-A fürdők. A Hullámfürdőben 1300-1400 jegyet adtak ki, a Széchenyiben 3500-3600-at, a Palatinus-strandon 3000-3200-an fürödtek, a Lukácsuszodában 1000, a Duna-uszodában 1600-1800 fürdőző volt, a Császárban 1600-nál is több. Ha ehhez hozzászámítjuk a többi fürdőket, strandokat, még mindig csak két százalékát teszi ki Budapest lakosságának a kánikulai fürdőzők száma. Ez is a gazdasági helyzettel áll összefüggésben. Budapest fürdőváros – igen. De Budapest szegény, a fürdők pedig drágák.”
(Kosztolányi: Trópusi Budapest) Palatinus BFL XV.19.d.2.b. 000035
-Szabadság (Dagály) BFL XV.19.d.c. 11. 1851
-Gellért XV.17.d.2.a. 0000170
-Király BFL XV.17.e.306.a. 0867 002 1960 0008
-Rác BFL XV.17.e.306.a. 0007
-Rudas (terv) BFL XV.17.e.306.a. 0240 0001
-Széchenyi XV.19.d.2.c. 000120
-Margitszigeti uszoda (terv) BFL XV.17.f.384. 00001 150
