A Buda-Pest elnevezés Széchenyinél jelent meg először, amikor a két testvérváros szépítésének gondolata foglalkoztatta. Ő volt az első, aki a Budapest elnevezést ebben a formájában többször használta. Nemcsak a két város egyesítését javasolta, hanem úgy is tekintett rájuk, mint egy fővárosra. „Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni, amely kevés év, sőt hónap múlva olyan megszokottan s könnyen hangoznék… a két város egyesülne, amely most nem a legjobb szemmel nézi egymást. Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva!” – írta az 1831-ben megjelent Világ című munkájában.

„Budapest városát sok ezeren lakják” – írta Arany János 1846-ban a Toldi Kilencedik énekében immár kötőjel nélkül.

Buda-Pest alak szerepel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc papírpénzein is.

A Közlöny 1849. június 27-i száma Szemere Bertalan belügyminiszter rendeletét adta hírül, miszerint „Buda és Pest, ’s illetőleg ó-Buda hatóságának egyesítése elrendeltetik, ’s a’ testvér két főváros mint Budapest ezennel egyesíttetik.”

Mind Buda, mind Pest nevének eredete vitatott, valószínűleg az előbbi név a régebbi. Pest, Buda és Óbuda egyesítése előtti időszakban ismét felmerült a főváros nevének kérdése. Széchenyi – aki az egyesítést már nem érte meg – Buda nevét elfogadta, de Pestét a pestis szó miatt nem. Helyette ajánlotta az Etelvár, Ikervár, Delivár, Hunvár, Bájkert, Dunagyöngye neveket. Első számú javaslata a Honderű. A Pest-Buda névalak mássalhangzó torlódását kikerülve a Budapest név vált hivatalossá. Ezen a néven egyesült Pest, Buda, Óbuda és a Margit-sziget 1873. november 17-én.

A címer az egyesült főváros 1873-ban elfogadott címere. BFL IV.1420.d.1 0036

Garami Erika