A „Levéltári egyperces” 2022. március 25-i száma a száz évvel ezelőtt elhunyt Hugonnai Vilma előtt adózik. Az első magyar orvosnő a nagytétényi kastély falai kötött született 1847-ben. Első házassága nem bizonyult boldognak. Férje beleegyezésével 1872-ben Zürichbe ment orvostudományt tanulni, ahol hét évvel később szerezte meg az orvosi oklevelet, majd hazatért Magyarországra. Diplomáját itthon csak 1897-ben, ötvenéves korában fogadták el, csak mert nő volt. Ez is arra sarkallta, hogy a nők egyenjogúságáért és oktatásáért is harcoljon. Emellett szakirodalmat fordított, s szerzője orvosi és nőmozgalmi témájú munkáknak, szakmai és felvilágosító előadásokat tartott, tanított – többek között az Országos Nőképző Egyesületben –, s mellette praktizált.

Levéltárunk Hugonnai Vilmára vonatkozóan több közjegyzői és egy hagyatéki iratot őriz. Életútjáról regények, képes gyerekkönyv és egy színdarab is készült. Iskolák, közterek viselik nevét. A Semmelweis Egyetem a női esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, a női orvosok,-kutatók elismerésére 2010-ben megalapította a Hugonnai-emlékérmet.

Garami Erika

Illusztrációk:

-Wikipédia

-Hugonnay (Hugonnai) Vilma szülőhelye, a nagytétényi kastély ( Wikipédia)

-BFL – VII.168.a – 1900 – 0382 letéti jegyzőkönyv 1. oldala

-Hugonnai Vilma aláírása (BFL – VII.168.a – 1900 – 0382 letéti jegyzőkönyv)

-Dr. Hugonnai Vilma számos mű szerzője is.

-Életéről több regény született.

-Az első magyar orvosnő neve összeforrott a több kiadást megért regénnyel Kertész Erzsébet tollából, amely sok ifjú olvasóját ösztönözte arra, hogy az orvosi pályát válassza.

-Gyászjelentése (https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/636322 )

-Második férjével, dr. Wartha Vincével közös sírja a Kerepesi úti temetőben. (Wikipédia)