A Levéltári egyperces március 21-én a Tanácsköztársaság művészeti életét idézi meg.

„A kommün első napjaiban a „Fészek” helyiségeiben torlódott össze a sok megrémült művész és művészkedő, izgatottan tárgyalta, mi lesz velük, hagyják-e őket éhen veszni” – írta emlékirataiban Beck Ö. Fülöp, akit 1919-ben a tanácskormány hívott a Képzőművészeti Főiskolára tanítani. A Tanácsköztársaság az élet minden területét központilag akarta irányítani, így a kiemelt fontosságúnak tartott művészetit is. Reformok sorát hajtották végre, mivel hosszú távra terveztek. A széles tömegeket célozták meg, és kiléptek a múzeumok falai közül. Az utcára vitték a művészetet fel- és kihasználva annak propaganda szerepét. Nem véletlen, hogy a plakát vált az egyik legfontosabb művészeti ággá, amelynek egyik jeles képviselője Bíró Mihály volt. Irányító szervként megalakították a teljhatalommal felruházott Művészeti és Múzeumi Direktóriumot Pogány Kálmán művészettörténész vezetésével. Szervezték a művészeti oktatást, a múzeumok műtárgyvásárlásait, valamint a magángyűjtemények államosítását. A köztulajdonba vett magántulajdonú műkincsekből nagyszabású kiállítást rendeztek a Műcsarnokban. A festészeti, szobrászati, iparművészeti szakosztály élére került többek között Pór Bertalan, Berény Róbert, Kozma Lajos és Uitz Béla. (A Művészeti mellett Író-, Sajtó- és Zenei Direktórium is működött.)

Új kapukat nyitott meg a Tanácsköztársaság a női művészek előtt. Olyan területeken próbálhatták ki magukat, amelyeket korábban kizárólag férfiak űztek Magyarországon, ilyen volt például a kőfaragás (Móricz Ida) vagy a bankjegytervezés (Kovács Erzsébet).

Számos művésznek kellett elhagynia az országot a bukás után (Ferenczy Béni), mások ellen büntetőeljárás folyt (Nemes-Lampérth József), volt, akit bebörtönöztek (Pátzay Pál), volt, aki nem folytathatta művészi vagy művészeti oktató tevékenységét (Beck Ö. Fülöp), és sok művészt egyszerűen mellőztek a következő évtizedekben.

Garami Erika

Illusztrációk:

-Plakátok a pesti utcán (Eskü – ma Március 15. – tér), 1919. (Fortepan/Péchy László 75871, 75866)

-Pátzay Pál a Lenin-szobor előtt az akkori Felvonulási téren, 1965. (Fortepan/Bojár Sándor 178303)

-Beck Ö. Fülöp (Sugár Kata fotója, 1940, Wikipédia)

-Ferenczy Károly: Ferenczy Béni (1912) (Wikipédia)

-Beck Ö. Fülöp és Ferenczy Béni fémpénztervei a Tanácsköztársaság számára (Az Érem 1975/2. 30. p.)

-Pátzay Pál fogolytörzskönyve. BFL VII.102.a. 1921 07

-1919-es Marx-ábrázolásokról. Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára. 1983. 92. p.