Levéltári egyperces az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás kapcsán az egyetemi felvételik történetéről

Magyarországon 1920-ig az érettségi vizsga megszerzése volt a továbbtanulás feltétele. 1870-ben Eötvös József indítványozta a felvételi vizsga bevezetését. A nők 1895-ig nem folytathattak egyetemi tanulmányokat – ezután is csak bizonyos karokon. 1918-ban nyíltak meg a nők előtt az egyetemek, főiskolák kapui, de később ismét korlátozások léptek életbe. A numerus clausus törvényben Magyarország elsőként korlátozta a felvehető hallgatók számát a „népfajokhoz és nemzetiségekhez” tartozást alapján.

1948-ban kormányrendelet írta elő az érettségi mellett a felvételi vizsgák szükségességét a továbbtanuláshoz. Időről időre viták tárgyát képezte a felvehető hallgatók összlétszámának kérdése. A felvételkor sokáig szerepet játszott a jelentkező szüleinek foglalkozása és vagyoni helyzete is. Az 1963-ban bevezetett új rendszer szerint a pontszámok felét a középiskolai tanulmányi eredmények, a másik felét a felvételin szerzett osztályzatok alkották. Majd úgy módosult a rendszer, hogy a középiskolai eredmények közül csak a felvételi tárgyak hozott pontjai számítottak. A 70-es évek elején vezették be a központi matematika, fizika és biológia felvételit, illetve műszaki területeken a képességvizsgálatot. 1983-ban a 20 pontos felvételi rendszert 120 pontos váltotta fel, a megállapított felvételi keretszámok viszont 1988-ig maradtak. Ekkor a felvételi keretszám „felvételi irányszámra” változott. Magas szerzett pont esetén kérhető volt a szerzett pontok duplázása, ha ez előnyös volt a felvételizőnek. A 120 pontost 480 pontos rendszer váltotta fel, amelyben a legnagyobb változást a többletpontok számítása hozta.

Ma, az 500 pontos rendszerben nem felvételi vizsgáról, hanem felvételi eljárásról beszélünk. A bejutás pontszámítás alapján történik, amely a tanulmányi, az érettségi illetve a többletpontok összege. Az egységesen megállapított minimálpontszám felett minden intézmény maga húzza meg a bejutási ponthatárt.

Garami Erika

Illusztrációk: képek forrása: BFL XV.19.c.11

-Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, 1956–61

-ELTE ÁJK, 1956–61

-Műegyetem, 1956–61

-ELTE BTK, 1956–61

-Egyetemi Könyvtár, 1956–61

-A SOTE egyik épülete, Üllői út 93., 1956–61