Levéltári egyperces január 26-án a Nemzetközi Vámnap alkalmából
1953-ban e napon tartotta alakuló ülését a Vámegyüttműködési Tanács. Az 1994-től Vám Világszervezet néven működő, 183 országot tömörítő társaság 1983 óta rendezi meg a minden évben a nemzetközi napot, amelyhez Magyarország 1992-ben csatlakozott.
Budapesten 1950-ben szűnt meg a városon kívülről érkező áru- és járműforgalomért fizetendő városi vám. A vámvonalat természetes vagy épített határvonalak alkották határjelekkel, ellenőrző pontokkal ellátva. A vámhelyek még a római korra visszavezethetően, a városból kivezető utak mellé épültek. A vámfizetés az 1850 és 1853 között hozott császári pátens és pénzügyminiszteri rendeletek alapján történt mintegy száz éven át. A 19. század közepén Pesten és Budán öt-öt helyen, valamint vasúton, hajón és a Lánchídon lehetett árut behozni. 1852-ben szűnt meg Pest és Buda között az adóvonal, a két város ezt követően egy vámterületet alkotott. Az Ybl Miklós tervezte Fővámházat – amely ma a Budapesti Corvinus Egyetem otthona – 1874-ben adták át. A századfordulóra új, kijjebb tolt vámvonalrendszert építettek ki típustervek szerint emelt vámházakkal és őrbódékkal. Vámköteles árut 17 helyen lehetett behozni. Utoljára a vámhatárt 1930-ban bővítették.
1949-től az állam saját kezelésébe vette át a székesfőváros által szedett fogyasztási adót és városi vámot, a vámvonalat pedig felszámolták. Budapest ezt a bevételt elvesztette. Az egykori vámépületeket lebontották, vagy más célra, pl. lakóház, hotel, munkásszállás hasznosították.
Ma több köztérnevünk őrzi a régi vámok emlékét. A Fővám tér az 1874-ben újonnan emelt, neoreneszánsz Fővámházról kapta nevét, s ekkor kapta az épületről a Mészáros utca is a Vámház körút nevet, amely azóta több átnevezést ért meg. Az V. kerületi Harmincadvám utca emlékeztet a Gerbeaud helyén álló egykori harmincadhivatal épületére. Az I. kerületi Vám utcában Buda harmincadháza működött a 18. században. Az épületet később a Fő utca 36. számú házba építették bele.
Garami Erika
Illusztrációk:
-Fővámház. Tervezte: Ybl Miklós, fotó: Klösz György, 1900 k.. BFL_XV_19_d_1_07_028
-A Fővámház épülete a budai partról nézve. Fotó: Klösz György, 1900 k., BFL_XV_19_d_1_07_199
-A Fővámház előcsarnoka. Fotó: Klösz György, 1900 k., BFL_XV_19_d_1_07_102
-A Fővámház udvara. Fotó: Klösz György, 1900 k., BFL_XV_19_d_1_05_024
-Központi Vásárcsarnok, a Vámház körút legismertebb épülete, 1956-61, BFL_XV_19_c_11_2404
-Váci út, egykori vámház, 1981, Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény 41134
-Az Üllői út 57. városi vámépület (a mai Haller utcánál) helyszínrajza, 19. sz. eleje, BFL XV.16.b.227/64