Levéltári egyperces a húsvéti munkaszüneti napokról

Számos hagyomány, szokás fűződik a húsvéthoz falun és városban függetlenül attól, hogy a nagypéntek és a húsvét hétfő épp munkaszüneti napnak minősült-e, vagy nem. Ilyen hagyomány volt a 19. században húsvét hétfőkön a gellérthegyi mulatság. A századfordulón csepeli a Weiss Manfréd gyárban a törvényes munkaszüneti napokon kívül munkaszünetnek számított – többek között – a húsvét két napja.

A két világháború közötti évtizedekben az egyházi ünnepek megünneplésére igen nagy hangsúly helyezett a politikai felsővezetés. 1942–43-ban Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei a nagypénteket munkaszüneti napként említik, de a húsvét hétfőt nem.

A háború utáni rendszerváltás ateizmusa száműzte az egyházi ünnepeket a naptárból. Az ünnep vallásos élét több módon igyekeztek elvenni, például a fiatalok számára „monstre-túrákat” szerveztek, például Csillebércre, amellyel a „Párt iránti szeretetet” kívánták elmélyíteni. 1953-ban a Kerékpárgyár több alapszervezeti titkára kérte a tervezett tanfolyamok elhalasztását, mivel a vidékiek húsvét hétfőre haza akarnak menni. Kedély- és bizalomjavító céllal 1956 decemberében a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a húsvét hétfőt munkaszüneti nappá nyilvánította. A hatvanas években a pártvezetés kulcskérdésként kezelte az élelmiszerellátást. Így kiemelt szerepet kapott, hogy április 4-re és húsvétra a kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a vegyes iparcikkeket forgalmazók kellő árumennyiséggel tudják ellátni a lakosságot. 1964-ben az MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottsága kevesellte a negyedévre rendelkezésre álló 48 millió tojást, amiből szerintük legalább 65 millió darabra lett volna szüksége a fővárosnak. A ’80-as években a húsvéti hétvégék kapcsán már inkább a családi üdülés lehetőségét emelte ki a párt.

A nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását 2017-ben az országgyűlés 163 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett fogadta el.

Garami Erika

Illusztrációk:

-BFL XXIX.1753.b FŐFOTÓ 1978, 1963, 1974, 1979, 1980, 1977

-Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei, 1942

–Magyar Közlöny, 1956

-BFL XXXV.95.a., 1949, 1953