A Levéltári egyperces április 16-án, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján egyikük, Richter Gedeon sorsát idézi meg.

A nevét újra viselő világhírű cég története 1901-re nyúlik vissza, amikor Richter Gedeon gyógyszerészoklevéllel a zsebében, külföldi tanulmányútjáról hazatérve örökségéből megvásárolta a – ma is működő – Sas patikát az Üllői út és a Márton utca sarkán, ahol gyógyszervegyészeti laboratóriumot rendezett be. Elsők között ismerte fel, hogy a gyógyszertári gyógyszerkészítés helyett át kell állni a nagyüzemi gyógyszergyártásra. 1906-ban Kőbányán telket vásárolt és megalapította a Richter Gedeon Vegyészeti Gyárat. Először vérnyomásemelő és vérzéscsillapító készítményét hozta forgalomba. A gyárat hormonkészítményei tették ismertté, de foglalkoztak gyógynövények ipari méretű feldolgozásával és szintetikus gyógyszerek előállításával is. 1912-ben dobta piacra legismertebb termékét, a Kalmopyrint. Hyperol fertőtlenítőszere az első világháborúban alapvető fontosságú lett. Ekkor 24, az 1948-as államosításig 86 gyógyszerszabadalom birtokosa.

1923-ban a vállalkozás családi részvénytársasággá alakult. Külföldön is terjeszkedett, képviseletek és leányvállalatok öt kontinensre kiterjedő hálózatát alakította ki. A nagy gazdasági világválság idején saját vagyonából finanszírozta a vállalat működését. Minden megkeresett pénzt visszaforgatott a cégbe, az exportbevételekből befolyt hasznot kutatás-fejlesztésre fordította. A hazai piacról a Richter termékek kiszorították a külföldi gyógyszerek jelentős részét. A harmincas évek végére a legkorszerűbb újdonságok és a jó üzletpolitika világhírre vitte a céget.

Minden szempontból súlyos károkat okozott a cégnek a második világháború. Az alapítót a zsidótörvények értelmében 1942-ben elbocsátották vezérigazgatói állásából, végkielégítési kérelmét elutasították, majd kitiltották saját gyárából. 1943-ban rövid ideig szaktanácsadóként visszavették. 1944. december 30-án a Katona József utca 21. számú védett ház lakóival együtt az Andrássy út 60. alatti nyilas pártházba hurcolták, ahonnan a Dunához vezényelték a menetet. A menet éléről ötven embert a Széchenyi rakpartra vezettek és a Dunába lőttek. Köztük volt Richter Gedeon is.

Szülőházában, a Heves vármegyei Ecséden ma a nevét viselő általános iskola működik. A szoba, ahol született, az iskola tornaterme.

Garami Erika

Illusztrációk:

-Portréja aláírásával (Wikipédia)

-Emléktábla a Katona József utcában (Wikipédia)

-A gyár, 1930, Fortepan/MLZS Ofner Károly 42333

-Gyógyszertár engedélyezése, 1899, Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei

-Gyógyszercímke, 1910–1930 MKVM KD_1982_264_1_187

-Meghatalmazás, 1913 BFL VII.192- 1913- 0269

-Aláírása a társasági szerződésen, 1903, BFL VII.151 1903 0709