A Levéltári egyperces november 17-én Budapest egyesítésének előzményeit idézi fel. 1873-ben ezen a napon a főváros tanácsa átvette a 16-ával megszűnő tanácsoktól az ügyeket, ezzel megkezdte hivatalos működését.

Bár rövid ideig tartott, de Pest, Buda és Óbuda már korábban is megélt egy egyesítést. 1848 áprilisában a pozsonyi országgyűlésen Buda országgyűlési követei indítványozták a városok egyesítését Budapest néven, valamint javasolták ennek törvénybe iktatását. Ahogy a 12 pont 2. pontjában a magyar nemzet „kívánta”, a felelős minisztérium Buda-Pesten rendezkedett be: a hadügy és a belügy a budai Várban, míg a többi Pesten, ahogy az országgyűlés színhelye is Pest lett. Az országgyűlés Szemere Bertalan belügyminiszter hatáskörébe utalta a városegyesítés kérdését. A részletek megvitatására létre is jött egy bizottság Nyáry Pál Pest vármegyei alispán vezetésével.

Kossuth Lajos kormányzó egyetértésével az 1849. június 24-én napvilágot látott belügyminiszteri rendelet értelmében „feltétlenül szükséges és országlati szempontból kívánatos levén Buda és Pest fővárosoknak egyesítése”. A két fővárost említő rendelet a három város közigazgatását rendezte, hatóságait egyesítette. Óbudát Buda külvárosának nevezte, s ez alapján „ó-Buda ezennel Buda-Pest hatóságába bekebeleztetik”. Részletes tárgyalásra, az egyesítés lépéseinek kidolgozására és a törvény megfogalmazására már nem maradt idő. A szabadságharc bukása után a császári hatalom a rendelkezéseknek csak egy-egy, kevésbé jelentős elemét tartotta meg, ugyanis nem állt érdekében egy erős magyar főváros léte. Mégis, a következő évtizedekben hozott intézkedéseik az egyesítés felé terelték a városok útját: 1850-ben közigazgatásilag egy kerületté nyilvánították, három évvel később pedig közös fogyasztási adóvonal megállapításával a három város közös pénzügyigazgatási egységét hozták létre.

1867-ben a kiegyezéskor ismét felmerült a városegyesítés kérdése. A városfejlesztési munkák szabályozására és kivitelezésére 1870-ben hozták létre a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Tevékenysége nyomán a tárgyalások és a viták új lendületet vettek. 1872-től pedig már az együtt közel 250 ezer lakosú városok egyesítésének előkészítési munkálatai folytak. Bár ellenzők a Duna mindkét partján szép számmal akadtak a városok vezetőségén belül és kívül is, az 1872. évi XXXVI. törvénycikk Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítését rögzítette.

Garami Erika

Illusztrációk:

– Budapest 1873-ban (Wikipédia)

– Régi (lebontott) pesti Városháza. Klösz György felvétele BFL XV.19.d.1.08 013

– A mai Vörösmarty tér és környékének helyszínrajza a tervezett városháza épülettel. BFL XV.16.b.223/90

– Régi (budai) Városháza. Klösz György felvétele BFL XV. 19.d.1.07.008

– A főváros egyesített címere BFL IV.1420.d.1.36

– Oklevél a főváros látképével, 1873 BFL IX.41.06.4

– Lánchíd a budai oldal felől nézve 1900 körül. Klösz György felvétele. BFL XV.19.d.1.05.026