A Levéltári egyperces a „Mindenki karácsonyfája” történetét idézi fel.

Mint köztudott, Magyarországon Brunszvik Teréz állított először karácsonyfát 1828-ban. Közösségi karácsonyfa állításról – például árvaházakban – az 1860-as évekből maradtak fenn adatok. Ezeket nevezték szegény és árva gyermekek karácsonyfájának. Később a nőegyletek vették a kezükbe a szervezést és gyakran kötötték össze adománygyűjtéssel. Gödöllőn maga Sisi állíttatott feldíszített fenyőfát a szegény gyerekek számára. Azonban a szokás csak az 1920-as években terjedt el amerikai hatásra Schlachta Margit kezdeményezésére. A mindenki karácsonyfája egyszerre kapott szakrális és szociális színezetet. Bizottság jelölte ki a helyszíneket és szervezte az élelmiszerek, ruhák, játékok gyűjtését Budapesten és több vidéki városban.

A fővárosban a leghíresebb fa a Múzeumkertbe, Nemzeti Múzeum lépcsőjére került, ahol zenés ünnepségeket is rendeztek, de állítottak fát a Szabadság téren, a Ferenciek terén, a Kálvin térre, a Gellért-lépcső tövében, a Keleti pályaudvar és a Rókus Kórház előtti téren is. Még teherautót is bevetettek, hogy „mobil” helyszínnel külső városrészekbe, például Kőbányára és Angyalföldre is eljusson a karácsonyfa. A Magyar Rádió az akciót népszerűsítette és anyagilag is támogatta.

A háború után 1945-ben újra állítottak „közösségi” fát, és még néhány évig folytatták a szegények megsegítését célzó „Mindenki karácsonyfája” akciókat. Az ötvenes évek elején azonban a hangnem megváltozott: „tőkés-burzsoá öncélú jótékonykodásnak” minősítve megszüntette azt. 1958-ban így jegyezte fel az egyik kerületi pártbizottsági ülés jegyzőkönyve: „Hol vannak már azok az idők, amikor a mindenki karácsonyfája körül éhesen álltak a lerongyolódott gyerekek, anyák, egymást lökdösve az életet jelentő szeretetcsomagért. Micsoda megalázás volt ez!” Pedig 1956 után a karácsony ismét hivatalos ünnep lett, és több városban állítottak fel mindenki karácsonyfáját, igaz, már más jelentéstartalommal.

1990 körül megpróbálták feléleszteni a mindenki karácsonyának eredeti hagyományát, de a kezdeményezés nem aratott sikert.

Garami Erika

Illusztrációk:

Mindenki karácsonyfája a Gellért-lépcsőnél, 1936 FSZEK Budapest-képarchívum bibFSZ01498839

Mindenki karácsonyfája a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, Az Est, 1928. december 29.

Mindenki karácsonyfája a Kálvin téren és a Gellért-hegynél, Képes Pesti Hírlap, 1931. december 29.

Mindenki karácsonyfája a Blaha Lujza téren, a Nemzeti Színház előtt, Képes Pesti Hírlap, 1937. december 25.

Ludas Matyi, 1947. december 24-i címlapja

MSZMP Budapest Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai. Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei BFL XXXV.14.a/3 1958. 09. 24. 379. p.

Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei 1989. december 18. BFL XXIII.102.a.1 206. p.