Magyarország 2015-ben csatlakozott a „Lányok napja” mozgalomhoz, amely azzal a céllal jött létre, hogy megmutassa a lányoknak, fiatal nőknek, hogy a STEM (természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és a matematika) területén a tudományos pályák nők számára is elérhetőek és hogy növeljék a nők arányát a természettudományos szakmákban.

Közismert Karikó Katalin, az első magyar Nobel-díjas nő és Hugonnai Vilma, az első magyar orvosi diplomát szerző nő neve. Az alábbi összeállítás néhány kevésbé ismert, de a szakterületén kiemelkedő magyar tudósnőt idéz:

• 1900-ban Steinberger Sarolta, nőgyógyász szerzett először nőként orvosi diplomát Magyarországon.
• Csapody Vera 1913-ban az első nő, aki matematika–fizika szakon szerzett diplomát. Botanikusként, tudományos illusztrátorként és szakíróként tisztelhetjük.
• A Fővárosi Növény- és Állatkertnek 2003-ban lett először női vezetője Bogsch Ilma az állatkerti zoológia, az állattartás és a zoopedagógia elismert szakembere személyében.
• Pécsi Eszter 1920-ben az első mérnöknő. Statikai, szerkezettervező tevékenysége kiemelkedő.
• Telkes Mária kémikus, biofizikus, feltaláló 20 évesen diplomázott fizikából, négy évvel később pedig a fizikai kémia területén szerzett doktori fokozatot. A napenergia egyik első hasznosítója.
• Dienes Valéria az első magyar női egyetemi doktor. Matematikából szerzett tanítói oklevelet, majd zongorát és zeneszerzést a Zeneakadémián, matematikát és fizikát pedig a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult. Filozófiából, matematikából és esztétikából doktorált 1905-ben. Író, táncpedagógus, koreográfus és filozófus volt.
• Dudich Vendl Mária az ásványtan területén tette le névjegyét. 1925-ben az első nő, akinek munkáját bemutatták a Magyar Tudományos Akadémián, valamint ő az első természettudós nő, akit egyetemi magántanárrá neveztek ki.
• Péter Rózsa matematikus írta az első monográfiát a rekurzív függvényekről, ő vezette be a halmazelmélet és a logika tanítását az ELTE-n. Sokat tett a matematika népszerűsítéséért.
• Légrády Erzsébet amellett, hogy 1903-ban egyike volt az első vizsgázott gyógyszerésznőknek, 1905-ben magister, egy évvel később gyógyszerészdoktori címet szerzett. Harcolt a nők egyenjogúságának elismeréséért a tudományos pályákon.

Bár a sort lehetne még folytatni, de az egyelőre korántsem olyan hosszú, mint férfi pályatársaiké. A „Lányok napja” ezen változtathat. Idén április 10-én tartják a pályaorientációs napot, októberben pedig a Lányok Napja Fesztivált.

Garami Erika

Illusztrációk:
-Pécsi Eszter a statikusa az 1947-ben helyreállított bérháznak. BFL XV.17.d.329 7143–7144
-Csapody Vera egyik könyvének borítója
-Steinberger Sarolta oklevelének bemutatása, 1902 Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei
-Péter Rózsa politikai nézeteinek bírálata a pártban, 1952. BFL XXXV.100a/3 3.
-Jelentés gimnáziumi oktatómunkáról, utalás Péter Rózsa szakvéleményére, 1976. BFL XXXV.27.a/10 10
-Légrády Erzsébet új gyógyszertár nyitása ügyében írt kérvényét a főváros elutasítja, 1909. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei