1921. július 17-én született Szenes Hanna költő, brit ejtőernyős, Izrael egyik első nemzeti hőse. Versei a kötelező tananyag részei az izraeli iskolákban.

Miután a Hanna név születésekor nem volt hivatalos, Anikó néven anyakönyvezték, de neve (például a hagyatéki leltárban) Anna változatban is előfordul. Jómódú értelmiségi családba született Budapesten. Apja, Szenes Béla, író, színpadi szerző, műfordító, A Nap, majd a Pesti Hírlap újságírója. Hanna tanulmányait a Baár-Madas Leánygimnáziumban végezte kitűnő eredménnyel. Miután származása miatt hátrányok érték, 1939-ben Palesztinába távozott. Ott mezőgazdasági ismereteket tanult és fizikai munkát végzett.

1943-tól vett részt katonai akciókban is részben azért, hogy segítsen – akár a kivándorlásban – európai zsidóknak. 1944 januárjában jelentkezett a brit hadsereg ejtőernyős alakulatába, ahol hírszerzési és rádiós ismereteket is elsajátított. Mivel az elfogott kémeket a németek azonnal kivégezték, az önkéntesek tiszti rangot kaptak. Hanna főhadnagy lett. Márciusban társaival együtt Barin keresztül jugoszláv területek fölé szálltak, majd szerencsésen földet értek. Rosszul időzített küldetésük szerint elfogott szövetséges – elsősorban brit – tiszteket kellett (volna) kimenekíteni a németek által megszállt országokból. Szenes Hanna polgári ruhában, de fegyveresen lépte át a magyar határt. Szinte azonnal elfogták. A szombathelyi börtön után Budapestre, a Hadik Laktanyába, onnan a Margit körúti katonai fegyházba szállították. Kihallgatásai során brutálisan megkínozták. Hogy nyomást gyakoroljanak rá, még édesanyját is letartóztatták és szembesítették vele, de Hanna nem vallott, nem tört meg. Kémkedéssel vádolták, a hadbíróság golyó általi halálra ítélte. Fellebbezésre nem volt lehetősége, kegyelmet nem kért. Az ítéletet 1944. november 7-én hajtották végre.

Budapest VII. kerületében ma tér viseli nevét, valamint szobrot is állítottak emlékére.

„Boldog a gyufa, mely ha kihúny, kicsi láng születik,
Boldog a láng, mely a szívek mélyén csepp tüzeket kuporít.
Boldog a szív, ha loboghat végső pillanatig,
Boldog a gyufa, mely ha kihúny, kicsi láng születik.”
(Szenes Hanna)

Garami Erika

Illusztrációk:

-Szenes Hanna (Wikipédia)
-Emlékköve az Erzsébetvárosban (Wikipédia)
-Szenes Hanna naplójából, Múlt és Jövő, 1991. 2. szám. 82. p.
-Szülei házassági szerződése, BFL VII.154.a 1919 0351