1945. január 31-én eltűnt Budán egy 71 éves művész. Egy barátja villájának pincéjében bujkált feleségével. A kényszerpihenő alatt írta visszaemlékezéseit. „… esztelenségében is példátlan az emberiség történetében” – vélte a második világháborúról. Miután egy német üteg megszállta a házat, elhagyta az óvóhelyet. Azóta sem derült fény halála körülményeire.

Tizenévesen szobrász szeretett volna lenni, azonban rajzait látva Keleti Gusztáv, az Iparrajztanoda igazgatója inkább az újonnan induló ötvös szak felé terelte. Egyik mestere Schikedanz Albert volt. Egy régi magyar ötvös, Kecskeméti Ötvös Péter hatására kezdte nevét Beck Ö(tvös) Fülöpként használni. (1917-ben felvette a református vallást és az Ödön nevet.)

1878-tól élt Budapesten. 23 évesen megnyerte a millenniumi 1 koronás ezüstpénzre kiírt pályázatot, valamint az ő munkája az ezredéves kiállítás három díjérme is. Az utolsó királykoronázáson, 1916-ban koronázási emlékérem terveire kapott megbízást. 1919-ben a Tanácsköztársaság megbízására ő és Ferenczy Béni tervezett – korábbi plakettje, a „Háború és béke” alakjainak felhasználásával – fémpénzeket, amelyek a 133 nap alatt nem jutottak el a megvalósulásig. A szobrászdirektórium elnökeként kinevezték főiskolai tanárnak, ám később emiatt nem taníthatott állami intézményben. A húszas évek közepén szobrász magániskolát nyitott.

Sokan a Mikes Kelemenről mintázott emlékérmét tartják fő művének. 1908-ban ezt választotta az induló Nyugat folyóirat első számának címlapjára, később, kissé átdolgozva a folyóirat emblémájává vált. Ekkortájt fordult a szobrászat felé. Szobrai közül az Aphroditét és az Ifjúság kútját tekintik fő művének.

Fémen kívül, dolgozott kővel, tervezett síremlékeket, domborműveket, kerámiákat, dísz- és használati tárgyakat, sőt családja számára bútorokat is. Nevéhez fűződnek az 1926-ban átadott Corvin Áruház reliefjei is.

„… összeredményeimmel mégis irányító eszméket adhattam az utánam jövőknek. Hiábavaló tehát nem volt életem.” Ezekkel a szavakkal zárta Emlékezéseit Beck Ö. Fülöp.

Garami Erika

Illusztrációk:

– A Nyugat címlapja
– Az Ifjúság kútja tervén dolgozó Beck Ö. Fülöp, 1938 (Wikipédia)
– 1940-ben Sugár Kata felvételén (Wikipédia)
– Az ezredéves kiállítás közreműködő érme, 1896. Lent Beck Ö. Fülöp művész szignója (mandadb.hu)
– Figurák a Corvin Áruház nagy udvarának falán, 1926 (mandadb.hu)
– Önportré (Wikipédia)