1917-ben Balatonkenesén a főváros mintegy 27 hektárnyi partmenti területet vásárolt eredetileg azzal a céllal, hogy olcsó telkeket biztosítson alkalmazottainak. A koncepció hamarosan átalakult, és az 1920-as években itt épült fel a Székesfővárosi Üdülőtelep, amely kedvező árú üdülési lehetőséget biztosított a fővárosi tisztviselőknek, 1934-től pedig már mindenki számára megnyílt a nyaralás-telelés lehetősége. A három szállodaépület és az étterem mellett a parkban teniszpályák kaptak helyet. A játszóházban kuglizni, tekézni, pingpongozni lehetett, és mindenekelőtt ott volt a Balaton. A fürdésen, horgászáson, csónakázáson túl Balatonkenese vitorlás- és yachtversenyek színhelye lett, miután 1933-ban a Budapesti Sportegyesület akkor megalakult vitorlásszakosztálya számára kikötő és klubház épült. Az üdülőtelep egész évben nyitva volt, a sportélet télen sem szünetelt, korcsolyapálya, jégvitorlások és fakutyák várták a vendégeket.

1938. január 23-án a Magyar Jogász Sportegyesület Karafiáth Jenő főpolgármester vezetésével téli társaskirándulást szervezett Balatonkenesére, ahol a Balaton 18 centiméteres jege várta a sportolni vágyókat. A program a szombat esti társasvacsorával és tánccal indult, a vasárnapot pedig a résztvevők, akik jórészt a főváros vezető hivatalnokai és családtagjaik közül kerültek ki, a Balaton jegén töltötték. A part közelében keletkezett rianás miatt a tervezett halászatot végül Balatonszabadin tartották meg. Sportolásra szerencsére alkalmas volt a kenesei jég, a fakutyaversenyre a főpolgármester is benevezett. A nap során bemutatkozott egy akkor még kevéssé ismert, ma már a téli olimpiai játékok programján is szereplő sport, a curling, amelynek első magyarországi pályája a következő évben épült meg Balatonkenesén.

A sportegyesület téli kirándulásának híre és fotói bejárták a sajtót, képválogatásunk azonban nem a megjelent fotókból, hanem Karafiáth Jenő Budapest Főváros Levéltárában őrzött irathagyatékában megtalálható fotóalbuma képeiből készült.

Lukács Anikó

Illusztrációk: BFL XIV.380