Bevezető/beköszöntő

Mi, levéltárosok, levéltári munkatársak gyakran szembesülünk azzal, hogy a közvéleményben meglehetősen téves kép él arról, hogy mi folyik a levéltárban, mit is csinál egy levéltáros. 
A filmekben, könyvekben megjelenő levéltároskép – közismert a poros papírok közt élő, a világtól elrugaszkodott, köpenyes tudós figurája – meglehetősen távol áll a valóságtól. Tapasztalataink szerint még azok a történész kutatók sem értik egészen, milyen feladatokat kell egy levéltárosnak ellátnia, akik járnak levéltárba, pedig a kutatott iratanyag tartalmát jobban ismerik, mint az őket kiszolgáló levéltáros. 
A most fennálló veszélyhelyzet különösen indokolttá teszi, hogy egy sorozat keretében bemutassuk, hogyan működik ezekben a hetekben Budapest Főváros Levéltára, amely ugyan kényszerűen, átmenetileg bezárta kapuit a kutatók és az ügyfelek előtt, munkatársai azonban otthon sem pihennek. 
A „home office” üzemmód természetesen minket is váratlanul ért, s nem tudtunk minden, erre az évre tervezett tevékenységet tovább vinni: olykor kényszerű megoldásokhoz kellett nyúlnunk, s olyan munkákat vettünk elő, amelyek „normál üzemben” csak egy-két év múlva kerülnének sorra. Jelen írásunkban igyekszünk közérthetően tájékoztatást adni ezen munkálatok eredményeiről, értelméről, illetve hasznáról a beiratkozott és reménybeli levéltárhasználók számára.  

Jancsó Éva – Szász Károly:
Pest város Telek- és betáblázási könyvei digitális közzétételének előkészítése

A kutatótermünket felkeresők jelentős része valamilyen ingatlannal kapcsolatos ügyben fordul hozzánk. Sokan a meglévő vagy megvásárolni szándékozott lakásaik, házaik terveire kíváncsiak, míg mások egyéb, az ingatlan szempontjából fontos jogok és tények (pl. az ingatlan korábbi vagy jelenlegi tulajdonosai, korábbi adásvételek, az ingatlanokat terhelő betáblázások, művelési ág, területváltozásai, szolgalmi jog) dokumentumait kívánják megismerni.
Ezekben az esetekben a kutatás kiindulási pontja mindig a jelenleg érvényes helyrajzi szám, annak segítségével lehet az időben visszafelé haladni és kikérni a korábbi tulajdoni lapokat és a telekkönyvi betétek több sorozatát 1878-tól az 1990-es évek második feléig, az ingatlan nyilvántartás digitális alapra helyezésének időszakáig. (XV.37. Telekkönyvi és ingatlan nyilvántartási iratok gyűjteménye 1854–1998). A 1870-es évektől felfektetett – a budai oldalon már az 1850-es évekig is visszanyúló – betétek vezetését a budai oldalon 1921-ben, a pesti oldalon 1926-ban szüntették meg. Ekkor vezették át az ingatlanok adatait az immár a jelenleg is élő helyrajzi számozási rendszerben készült új betétekbe, amelyek az 1970-es évekig, az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer kialakításáig voltak használatban, és a ma érvényes tulajdoni lapok közvetlen előzményét képezik.
Azoknak az építészet- és helytörténészeknek, családkutatóknak pedig, akik a modern telekkönyvi nyilvántartás bevezetése előtti időszak vagyoni és hitelviszonyaira, az ingatlanforgalomra kíváncsiak a 17. század végétől az 1880-as évekig, a budai, pesti és óbudai telekkönyvi iratok gyűjteményeiben, az 1850–1860-es évekre vonatkozóan pedig, amikor a telekkönyvi ügyek bírósági hatáskörbe kerültek, a törvényszéki iratsorozatokban kell kutatniuk.
Az utóbb említett időszak telekviszonyaiban való eligazodást jelentősen megkönnyíti a levéltárunk egykori munkatársai által összeállított budai és pesti topográfiai mutatók sorozata, amely vezeti a mai kutatókat a 18–19. században felfektetett telekkönyvekben történő eligazodásban, az egykori budai és pesti területek beazonosításában. A Budán sajnos csak két városrészt lefedő, Pesten a Józsefváros kivételével elkészült kitűnő segédletek segítségével könnyedén tudjuk a „mai” (pontosabban a készítés kori) utcanevekhez és házszámokhoz kapcsolni az egykori ingatlanok telekszámait.

Buda város topográfiai mutatója. I. Vár, Krisztinaváros. Összeállították: Felhő Ibolya, Gál Éva. Bp., 1980. (Topográfiai mutatók II.) 
Pest város topográfiai mutatója. 1. Belváros, Lipótváros. Összeállította: Bácskai Vera. Bp., 1975. (Topográfiai mutatók I.) ·
Pest város topográfiai mutatója. 2. Terézváros. 1—2. Összeállította: Bácskai Vera. Bp., 1982. (Topográfiai mutatók III.) ·
Pest város topográfiai mutatója. 3. Ferencváros. Összeállították: Bácskai Vera, Hidvégi Violetta. Bp., 2000. (Topográfiai mutatók IV.)

Józsefváros topográfiája egyelőre csak kéziratban áll rendelkezésre. Hidvégi Violetta kolléganőnk készített belőle adatbázist.
Ezeknek a topográfiáknak az adatai szolgáltak alapul a Hungaricana Közgyűjtemény portál Topográfiai adatbázisához. Adataik elérhetők a Budapest Időgép/Iratok alkalmazásban is a térképen a keresett ingatlan adatlapján a mai helyrajzi számra kattintva.
Az Időgép térképeinek segítségével a telekviszonyok több időmetszetben vizuálisan is összehasonlíthatók.

Mivel a gyorsuló ütemű digitalizálásnak köszönhetően a Hungaricana bővülése folyamatos, a Budapest Időgép adatbázisai szándékunk szerint újabb és újabb levéltári dokumentumok adataival és képanyagával gyarapodnak. Ebbe a sorba illeszkedik a Pest városi ingatlan nyilvántartások fontos részét képező telek- és betáblázási könyvek adatbázisának létrehozása, amelynek révén adataik és digitális másolataik tovább szélesíthetik az egyes ingatlanokra vonatkozó, a Budapest Időgép/Iratok alkalmazásában online elérhető források körét.

A Telek- és betáblázási könyveket (IV.1324.a) a Pesti Telekkönyvi Járásbíróság, 1861-től a Visszaállított Városi Törvényszék, 1872 után pedig a Budapesti Kir. Törvényszék mellé rendelt Pest városi Telekhivatal állította össze 1852–1878 között. Amellett, hogy ezek az ingatlanokat terhelő betáblázások adataival a gazdasági és a hitelviszonyok kutatásának értékes forrásai, mielőbbi beemelésüket a Hungaricana adatbázisába főleg az indokolja, hogy a bennük található 1878 utáni telekkönyvi betétszámok jelentik az összekötő kapcsot a 17–19. századi ingatlan nyilvántartások és a legkorábbi pesti telekkönyvi betétek sorozata (XV.37.c) között.

A köteteket városrészenként vezették (Belváros, Lipót-, Teréz-, József- és Ferencváros, Herminamező, Kőbánya-Óhegy, Városliget, Külső-Sugárút, Gyömrői út stb. egészen a rákosi rétekig, erdőtelkekig és más kültelki ingatlanokig). Az egyes városrészeken belül a kötetek lapjait folyamatosan számozták, és a telekszámok sorrendjében tartalmazzák az utca nevét, a ház és ingatlan területének nagyságát négyszögölben, a (zálog)birtokos nevét, a birtoklás jogcímét, valamint a birtok megterhelésének, azaz a be- és kitáblázásnak az adatait. Ha egy-egy ingatlan lapja a birtokosok és terhelések többszöri adatváltozásai miatt megtelt, a bejegyzéseket ugyanazon városrész utolsó kötetének még üres lapjain folytatták – a betelt lapokon utalva a folytatás lapszámára, az új lapon pedig a régire. Az egyes ingatlanok telekszámai fölé pedig kék irónnal beírták a már említett 1878 után adott telekkönyvi betétszámot.

Feldolgozásuk megkezdését adattartalmuk fontossága mellett az is indokolta, hogy korabeli segédlettel nem rendelkeznek, így a 81 nagy méretű, és az állandó használattól egyre rosszabb állapotú kötet kutatása csak átlapozással történhet, ami a telkek többségére jellemző továbbutalások miatt szinte minden esetben több kötet mozgatását jelenti. Több évtizeddel ezelőtt ugyan mikrofilmezték őket, de filmek rossz minőségük és a továbbutalások összekapcsolásának lehetetlensége miatt sem kutatói használatra, sem digitalizálásra nem voltak alkalmasak. Így került sor 2016-ban az eredeti anyag digitalizálására. Ezzel ugyan azóta mentesültek a kötetek közvetlen kutatótermi használat alól, de a kutatásukhoz továbbra is referensi közreműködésre van szükség. A fájlelnevezések ugyanis az oldalszámokhoz igazodnak, a kutatás viszont csak a telekszámok szerint történhet, így a kutató által kikért telekszám(ok)hoz tartozó oldalak fájljait a kollégáknak előzetesen le kell válogatniuk. Mint említettük, az ingatlanok többségére jellemző többoldalas bejegyzések nem egymást követő oldalakon találhatók, ezért gyakori, hogy akár 20-30 fájlt kell összegyűjteni a kutatók részére. Ezt jelenleg továbbra is csak az eredeti kötetek segítségével tudjuk megtenni. Az adatbázis elkészültével ez a nehézség megszűnik, hiszen azzal megoldódik az egy telekszámhoz tartozó oldal képek egy rekord alá rendelése, a kutatás a továbbiakban gördülékennyé válik és a könyvek használatát teljesen ki tudjuk váltani.

Az adatbázis építés első ütemben a Bel-, Lipót-, Teréz-, József- és Ferencvárosra terjed ki, ami 4722 telekszám adatainak összerendezését jelenti. A munka első fázisában EXCEL táblázatban rögzítjük az ún. alapadatokat: telekszám, lapszám, a lapszámok kép hivatkozásai a sokszor többszörös továbbutalásokkal, a telekkönyvi betétszám és a korabeli utcanév. A második fázisban a bejegyzéseket a telekkönyvi betétszám segítségével „össze kell kötni” a mai helyrajzi számmal és címmel, hiszen az Időgépen a különböző adatok összekapcsolása és térképi megjelenítése a mai helyrajzi számon, mind központi adaton alapul.

A telkek azonosítása, kiváltképp a felosztások miatt nem egyszerű, nagy figyelmet igénylő feladat.
Egy példa a munka első fázisából: a Józsefváros 447. számú telkét 22 részre osztották:

A felosztásokat itt arab számokkal (máshol római számokkal vagy betűkkel) jelölték, bejegyezték a felosztott telkek méretét, valamint azt, hogy mely lapszámon lettek felfektetve. (Így lesz egy rekordból 23!)

Ez a bejegyzés a 32. kötetben, a továbbvezetése pedig a 40. kötet vége felé található. A felosztás az adatbázisban így jelenik meg:

A táblázatból kitűnik még pl. a 447. terv 18-nál, hogy a bejegyzések további kötetekben folytatódnak.

A továbbutalások rekordját egyelőre a terézvárosi 643. sz. telek (Király utca) tartja 37 utalással.

Az alábbi példa már az adatbázis építés második fázisának adatait is tartalmazza:
V. Váci u. 39.:

Így kapcsolódik össze a telekszám, a betétszám és a helyrajzi szám.

A Budapest Időgépben erről a telekről jelenleg a következő adatok találhatók:

A Pesti telek- és betáblázási könyvek adatbázisa rekordjainak képi megjelenítése az adott helyrajzi szám levéltári iratait egészítené ki, és a „Kapcsolódó rekordok” -ban jelennének meg a Telekkönyvi betétek adatbázisa HU BFL – XV.37.c előzményeként.

A pesti Telek- és betáblázási könyvek adatainak a Budapest Időgép projektbe történő becsatornázásával természetesen nem érne véget a főváros egyesítése előtti ingatlan nyilvántartások feldolgozása, online közzététele. Távlati terveink között szerepel a legkorábbi pesti belvárosi telekkönyvek, a Zaigerek 1688–1824 között vezetett három kötetének adatbázisba rendezése, illetve ezzel párhuzamosan a budai oldal telekkönyvi nyilvántartásainak feldolgozása és online elérésének biztosítása is.