Mi a levéltár-pedagógia?
A hazai levéltárak mint speciális tudás- és információtárak viszonylag későn (Budapest Főváros Levéltára 2012-től) kezdtek részt venni az alap- és középfokú oktatásban, néhány éve azonban kreatív, interdiszciplinaritásra és társadalmi kérdésekre nyitott levéltárosok – egymástól függetlenül szerveződve – számos érdekes és értékes programot nyújtanak az általános és középiskolás korú diákoknak.
Ezek a foglalkozások segítséget adnak ahhoz, hogy a diákok ne csak megtanulják az iskolai ismeretanyagot, de be is fogadják azt, így a programokon részt vevő fiatalok nagyobb eséllyel igazodnak majd el a világ dolgaiban is, és jobban megtalálják helyüket a családban, közösségben és a társadalomban is.
A tanulásban és az oktatásban fontos szerepet tölt be a szemléltetés: a „kézzel fogható tananyag” – tárgyi emlékek, források megismerése, ezért a levéltárakban őrzött eredeti iratokkal való közvetlen találkozás élménye olyan érzelmi többletet biztosít a gyerekek számára, ami megkönnyíti a tanulást, a tananyag hosszú távú megjegyzését.
Az élménypedagógia eszközével a történelmi korok megelevenítése, átélhetősége a dráma-, média-, művészetpedagógia kínálta módszerek alkalmazásával hatékonyabb.
Foglalkozásainkat a 5/2020. (I. 31.) sz., a Nemzeti alaptanterv (NAT) kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló kormányrendeletnek megfelelően alakítottuk ki, és leginkább az Ember és társadalom témakörbe tartozó tantárgyak (történelem, Erkölcstan, etika, Hon- és népismeret, Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek) során szerzett információkat alapozhatják meg, illetve bővíthetik ki. Szem előtt tartottuk, hogy a non formális oktatásban is kiemelt szerepet kapjanak a NAT-ban szereplő kompetenciák, és kellő segítséget adjunk abban, hogy a diákok számára a későbbiekben is könnyebb legyen az ismeretszerzés, a tanulás, a kritikai gondolkodás, ne legyenek problémáik a kommunikációban, és helyesen tájékozódjanak időben és térben.
A közműveltségi tartalmak mellett kiemelten foglalkozunk az olvasás, szövegértés, szövegelemzés és a vizuális kultúra fejlesztésével, figyelemmel vagyunk a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatására is.
A programok összeállításában fontosnak tartottuk, hogy az interdiszciplinaritás jelen legyen, ezért a levéltáros kollégák mellett történészek, muzeológusok, pszichológus és művelődésszervezők és a komplex környezeti nevelésben már évtizedes gyakorlattal rendelkező civil szervezetek is részt vettek a foglakozások kidolgozásában.
Ismertető füzet elérhető itt.
A foglalkozások általában 45–135 percesek, de lehetőség van témahetek (táborok), témanapok és vetélkedők szervezésére is. A programok mindig az adott korosztályhoz és a tanári kérésekhez igazodnak.
Foglalkozásainkra elsősorban az 2–12. osztályok tanulóit, egy alkalommal maximum egy osztályi diákot várunk.
A foglalkozások ingyenesek.
A foglalkozás során bemutatjuk a diákok számára a levéltár működését, főbb feladatait, legértékesebb kincseit. A tanulókkal bejárjuk a levéltár nyilvánosság elől elzárt tereit: a raktárakat és a műhelyeket.
A diákok játékos feladatok formájában ismerhetik meg a másfél évszázaddal ezelőtti állatkertet, valamint korabeli dokumentumokból deríthetik ki, hogy mit lehetett csinálni 1913-ban az ország egyetlen zoológiai kertjében. Régi fényképek és térképek segítségével közösen követhetjük nyomon az intézmény területének változásait, valamint az állattartási körülmények fejlődését.
Tudjuk-e pontosan, hol játszódtak le 1848-ban a pesti forradalom sorsdöntő eseményei? Az izgalmas kérdésekre úgy adunk választ, hogy korabeli térképek, metszetek segítségével bejárjuk az 1848-as márciusi napok fontos helyszíneit. A levéltár iratain keresztül betekintést kapunk arról, hogyan látta Pest és Buda vezetősége a forradalmi napokat. Azt is megvizsgáljuk, hogy milyen emlékek találhatóak Budapest Főváros Levéltárában a 12 pontról, Táncsics Mihályról vagy Jókai Mórról. Alsó tagozatos diákokkal pedig megismerjük a huszárok öltözetét, és a márciusi ifjak szerepét a pesti forradalomban, hősiességüket a szabadságharc idején.
Irányított kutatással dolgozzuk fel Molnár Ferenc klasszikusát. Levéltári iratok segítségével kiderítjük, hogy
Az iskolai anyakönyvek, értesítők, évkönyvek segítségével a mű hőseinek világa is megelevenedik.
Ez egy tipikusan kicsiknek szóló foglalkozás, melynek első felében
Ezután szellemi és ügyességi játékokkal „mérjük meg” a gyermekek tudását, és a feladatok sikeres megoldása jutalmául „elfoglaljuk” Buda várát.
A családfa készítésének alapvetően egyszerű folyamatát megismerve, konkrét példákkal, híres emberek (Neumann János, Gundel Károly, Hajós Alfréd, Eötvös József) családfáján, anyakönyvein keresztül illusztrálva a diákok megtanulják, hogyan foghatnak hozzá családjuk történetének kikutatásához, megismerve a levéltári kutatás rejtelmeit, nehézségeit, érdekességeit.
Arany János 22 évet élt a fővárosban, így művészetére mindenképpen hatott az egykori Pest és 1873-tól az egyesült Budapest. Milyen helyeken lakott, mennyire szerette őket a neves költő, és melyiküket foglalta versbe? Hogyan látta a vidéki környezetből érkezett Arany a városi életet, és melyek voltak a kedvenc helyei? A Toldival kapcsolatban megismerhetjük a lovagkor szokásait és a levéltárakban fennmaradt forrásait.
Milyen munkakört töltött be az egykori Pest-Budán a fertálymester, a szemfelszedő, a kórodai dolgozó, vagy a hangász? Milyen közmondásokban érhetőek tetten még ma is olyan foglalkozások, amelyek ma már nem is léteznek? A program során a diákokkal megvizsgálunk (akár pályaorientációs céllal is!) egy vagy több szakmával kapcsolatosan összegyűjtött levéltári dokumentumokat.
A foglalkozások egymással kombinálhatóak, valamint oklevélírással és pecsétöntéssel is kiegészíthetőek. A levéltári források függvényében a tantervhez igazodó, illetve egyéni igényekhez, történelmi évfordulókhoz, a képzések szakmai orientációjához is tudunk kapcsolódni (pl.: iskolatörténet, közlekedéstörténet, vendéglátás- és gasztronómiatörténet, a Budapesti Rendőrség története stb.), valamint angol és német nyelven is tartunk foglalkozást.
Információ és időpont egyeztetés:
Mautner Zoltán Rácz Attila
mautnerz@bparchiv.hu racza@bparchiv.hu
Telefon: +36 30 941 2959 Telefon: +36 30 646 7640
Interaktív társtöri
Örömmel értesítjük a fiatal olvasóinkat, hogy interneten is elérhetővé vált az Interaktív társtöri nevű számítógépes játékunk, melynek keretein belül jelenleg három játékot lehet végigjátszani. A játék közben be lehet jutni a levéltári raktárakba is.
Ajánlott életkor: 12–99 év.
A játék ide kattintva tölthető le.
(A játék futtatásához szükséges a Java Runtime Environment (jre) legalább 8u202-es verziója.
Java letöltési link: https://www.java.com/en/„)
