Levéltár-pedagógiai foglalkozások

Mi a levéltár-pedagógia?

A hazai levéltárak mint speciális tudás- és információtárak viszonylag későn (Budapest Főváros Levéltára 2012-től) kezdtek részt venni az alap- és középfokú oktatásban, néhány éve azonban kreatív, interdiszciplinaritásra és társadalmi kérdésekre nyitott levéltárosok – egymástól függetlenül szerveződve – számos érdekes és értékes programot nyújtanak az általános és középiskolás korú diákoknak.

Ezek a foglalkozások segítséget adnak ahhoz, hogy a diákok ne csak megtanulják az iskolai ismeretanyagot, de be is fogadják azt, így a programokon részt vevő fiatalok nagyobb eséllyel igazodnak majd el a világ dolgaiban is, és jobban megtalálják helyüket a családban, közösségben és a társadalomban is.

A tanulásban és az oktatásban fontos szerepet tölt be a szemléltetés: a „kézzel fogható tananyag” – tárgyi emlékek, források megismerése, ezért a levéltárakban őrzött eredeti iratokkal való közvetlen találkozás élménye olyan érzelmi többletet biztosít a gyerekek számára, ami megkönnyíti a tanulást, a tananyag hosszú távú megjegyzését.

Az élménypedagógia eszközével a történelmi korok megelevenítése, átélhetősége a dráma-, média-, művészetpedagógia kínálta módszerek alkalmazásával hatékonyabb.

Foglalkozásainkat a 5/2020. (I. 31.) sz., a Nemzeti alaptanterv (NAT) kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló kormányrendeletnek megfelelően alakítottuk ki, és leginkább az Ember és társadalom témakörbe tartozó tantárgyak (történelem, Erkölcstan, etika, Hon- és népismeret, Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek) során szerzett információkat alapozhatják meg, illetve bővíthetik ki. Szem előtt tartottuk, hogy a non formális oktatásban is kiemelt szerepet kapjanak a NAT-ban szereplő kompetenciák, és kellő segítséget adjunk abban, hogy a diákok számára a későbbiekben is könnyebb legyen az ismeretszerzés, a tanulás, a kritikai gondolkodás, ne legyenek problémáik a kommunikációban, és helyesen tájékozódjanak időben és térben.

A közműveltségi tartalmak mellett kiemelten foglalkozunk az olvasás, szövegértés, szövegelemzés és a vizuális kultúra fejlesztésével, figyelemmel vagyunk a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatására is.

A programok összeállításában fontosnak tartottuk, hogy az interdiszciplinaritás jelen legyen, ezért a levéltáros kollégák mellett történészek, muzeológusok, pszichológus és művelődésszervezők és a komplex környezeti nevelésben már évtizedes gyakorlattal rendelkező civil szervezetek is részt vettek a foglakozások kidolgozásában.

Ismertető füzet elérhető itt

 

Időtartam

A foglalkozások általában 45–135 percesek, de lehetőség van témahetek (táborok), témanapok és vetélkedők szervezésére is. A programok mindig az adott korosztályhoz és a tanári kérésekhez igazodnak.

Korosztály és létszám

Foglalkozásainkra elsősorban az 2–12. osztályok tanulóit, egy alkalommal maximum egy osztályi diákot várunk.

Foglalkozások költsége

A foglalkozások ingyenesek.

Ízelítő programkínálatunkból

Régi poros papírok, vagy millió izgalmas olvasmány? Mi is az a levéltár? (5-12. évfolyam)

A foglalkozás során bemutatjuk a diákok számára a levéltár működését, főbb feladatait, legértékesebb kincseit. A tanulókkal bejárjuk a levéltár nyilvánosság elől elzárt tereit: a raktárakat és a műhelyeket.

A 158 éves Fővárosi Állat- és Növénykert története (5-12. évfolyam)

A diákok játékos feladatok formájában ismerhetik meg a másfél évszázaddal ezelőtti állatkertet, valamint korabeli dokumentumokból deríthetik ki, hogy mit lehetett csinálni 1913-ban az ország egyetlen zoológiai kertjében. Régi fényképek és térképek segítségével közösen követhetjük nyomon az intézmény területének változásait, valamint az állattartási körülmények fejlődését.

Az 1848-as forradalom története (2-12. évfolyam)

Tudjuk-e pontosan, hol játszódtak le 1848-ban a pesti forradalom sorsdöntő eseményei? Az izgalmas kérdésekre úgy adunk választ, hogy korabeli térképek, metszetek segítségével bejárjuk az 1848-as márciusi napok fontos helyszíneit. A levéltár iratain keresztül betekintést kapunk arról, hogyan látta Pest és Buda vezetősége a forradalmi napokat. Azt is megvizsgáljuk, hogy milyen emlékek találhatóak Budapest Főváros Levéltárában a 12 pontról, Táncsics Mihályról vagy Jókai Mórról. Alsó tagozatos diákokkal pedig megismerjük a huszárok öltözetét, és a márciusi ifjak szerepét a pesti forradalomban, hősiességüket a szabadságharc idején.

A kötelező olvasmányok világa: A Pál utcai fiúk (5-6. évfolyam)

Irányított kutatással dolgozzuk fel Molnár Ferenc klasszikusát. Levéltári iratok segítségével kiderítjük, hogy

  • léteztek-e azok a szereplők, akik a regényben szerepelnek,
  • léteztek-e azok a helyszínek, melyek a regényben szerepelnek,
  • megismerjük a regényíró szüleit, gyermekkorát, lakását, házastársait.

Az iskolai anyakönyvek, értesítők, évkönyvek segítségével a mű hőseinek világa is megelevenedik.

Buda ostromai 1686-ban és 1849-ben (2-5. évfolyam)

Ez egy tipikusan kicsiknek szóló foglalkozás, melynek első felében 

  • Buda török általi elfoglalásáról, a törökök magyarországi tartózkodásáról és magáról az 1686-os ostromról, illetve
  • az 1848-49-es szabadságharc magyar hadseregének felállításáról, a tavaszi hadjáratról és annak csúcspontjáról, Buda várának elfoglalásáról beszélgetünk.

Ezután szellemi és ügyességi játékokkal „mérjük meg” a gyermekek tudását, és a feladatok sikeres megoldása jutalmául „elfoglaljuk” Buda várát.

Családkutatás/anyakönyvek (6-12. évfolyam)

A családfa készítésének alapvetően egyszerű folyamatát megismerve, konkrét példákkal, híres emberek (Neumann János, Gundel Károly, Hajós Alfréd, Eötvös József) családfáján, anyakönyvein keresztül illusztrálva a diákok megtanulják, hogyan foghatnak hozzá családjuk történetének kikutatásához, megismerve a levéltári kutatás rejtelmeit, nehézségeit, érdekességeit.

Toldi kora/Arany János Pesten (6-12. évfolyam)

Arany János 22 évet élt a fővárosban, így művészetére mindenképpen hatott az egykori Pest és 1873-tól az egyesült Budapest. Milyen helyeken lakott, mennyire szerette őket a neves költő, és melyiküket foglalta versbe? Hogyan látta a vidéki környezetből érkezett Arany a városi életet, és melyek voltak a kedvenc helyei? A Toldival kapcsolatban megismerhetjük a lovagkor szokásait és a levéltárakban fennmaradt forrásait.

Szakmák, foglalkozások a fővárosban (5-12. évfolyam) – pályaorientációs napokra is!

Milyen munkakört töltött be az egykori Pest-Budán a fertálymester, a szemfelszedő, a kórodai dolgozó, vagy a hangász? Milyen közmondásokban érhetőek tetten még ma is olyan foglalkozások, amelyek ma már nem is léteznek? A program során a diákokkal megvizsgálunk (akár pályaorientációs céllal is!) egy vagy több szakmával kapcsolatosan összegyűjtött levéltári dokumentumokat.

A foglalkozások egymással kombinálhatóak, valamint oklevélírással és pecsétöntéssel is kiegészíthetőek. A levéltári források függvényében a tantervhez igazodó, illetve egyéni igényekhez, történelmi évfordulókhoz, a képzések szakmai orientációjához is tudunk kapcsolódni (pl.: iskolatörténet, közlekedéstörténet, vendéglátás- és gasztronómiatörténet, a Budapesti Rendőrség története stb.), valamint angol és német nyelven is tartunk foglalkozást.

Információ és időpont egyeztetés:

Mautner Zoltán                                                          Rácz Attila

mautnerz@bparchiv.hu                                            racza@bparchiv.hu

Telefon: +36 30 941 2959                                         Telefon: +36 30 646 7640

Interaktív társtöri

Örömmel értesítjük a fiatal olvasóinkat, hogy interneten is elérhetővé vált az Interaktív társtöri nevű számítógépes játékunk, melynek keretein belül jelenleg három játékot lehet végigjátszani. A játék közben be lehet jutni a levéltári raktárakba is.

Ajánlott életkor: 12–99 év.

A játék ide kattintva tölthető le.

(A játék futtatásához szükséges a Java Runtime Environment (jre) legalább 8u202-es verziója.

Java letöltési link: https://www.java.com/en/„)