A társadalomtörténeti célú kollektív életrajz mint a rendi polgárság vizsgálati módszere Bácskai Vera e tekintetben is úttörőnek számító kutatásai révén honosodott meg a magyar társadalom-történetírásban. Életművében a családtörténetek egyre nagyobb szerepet kaptak a társadalmi folyamatok leírásában. E vizsgálatnak egyik forrásbázisát a városi polgárság hagyatéki leltárai jelentik, amelyek lehetővé teszik az egyéni életutak, életkörülmények, a család gazdasági és társadalmi stratégiáinak feltárását. Ezek alapján – ahogyan azt Bácskai a vállalkozók előfutárai esetében tette – egy-egy csoportra jellemző karrierminta alkotható meg.
A beszélgetésben a Staffenberger házaspár hagyatéki iratainak bemutatásával arra fókuszálunk, hogy milyen jelentős forrásértéke van a hagyatéki iratanyagnak, valamint hogy milyen elemzési lehetőségeket nyújt, illetve hogyan illeszthető be a városi, ezúttal a pesti kézműves nagypolgárságról szóló kutatásokba.
Jakab Réka 2001-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem, muzeológia és levéltár szakon. Doktori fokozatát 2013-ban szerezte az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola Művelődéstörténeti Programján. Disszertációjának témája Pápa város zsidóságának 1848-at megelőző társadalom- és gazdaságtörténete volt, ami Bérlőből polgár címen 2014-ben meg is jelent. Ennek folyományaként készült el a Veszprém város zsidó közösségéről szóló hasonló monográfia Táguló és szűkülő terek címmel, amely 2020-ban látott napvilágot.
A beszélgetés meghallgatható YouTube és Spotify csatornáinkon.