A Levéltári egyperces a mind a sportvilágban, mind a zenei életben ismert és tisztelt Vándor Kálmánra emlékezik. 1922. november 5-én született Békásmegyeren. Édesanyja Szathmáry Aranka énekesnő, akinek családjában több színész és énekes is volt, édesapja Vándor (Breitfeld) Kálmán a Nemzeti Színház szerzője.

Tizenéves korától foci kapus és egyben a Nemzeti Sport diáktudósítója volt. Bár énekes édesanyja zongoraművésznek szánta, a zenében betöltött szerepe egész másképp alakult: dalszövegírással foglalkozott.

Első hivatalos munkahelyén a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankban tisztviselőként dolgozott, de emellett sporttudósítóként is tevékenykedett. Majd „átigazolt” a hivatásos sportújságírók csapatába. Írt a Nemzeti Sportba, a Népsportba, a Friss Újságba, a Képes Sportba és a Népszavába is. Rovatvezetőnek nevezték ki. Tíz olimpiáról és kilenc foci VB-ről küldött helyszíni tudósításokat a lapoknak. Sport – elsősorban labdarúgás – témájú publikációi 1970 és 1990 között jelentek meg. Elismerései közül a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetés és a Magyar Sportújságírók Szövetsége életműdíja emelkedik ki.

Foglalkoztatta a Magyar Rádió olasz szerkesztősége is. Az olasz nyelvet még a gimnáziumban sajátította el, és rajongója lett az akkor rendkívül népszerű olasz slágereknek. Először a Ciao, ciao, bambina című dalt fordította el, de nem szánta a nyilvánosságnak. Miután rábeszélték, hogy adja le a szöveget a rádiónak, a kor népszerű énekesei sorra kértek tőle fordításokat. Az ő magyar szövegeivel vitt sikerre itthon sok olasz számot Szécsi Pál (Távollét, Mint a violák, Kósza szél), Kovács Kati (Mit remélsz?), Komár László (Ciao, ciao bambina), Koós János (Sír a telefon, Szívem egy vándorcigány), Aradszky László (Azzurro), Poór Péter (Július, Egy könnycsepp az arcodon) és a sort még hosszan lehetne folytatni. A „Mamma Maria” Korda György és Balázs Klári énekével ma sem hiányozhat a hazai bulikból. Vándor Kálmán az olaszon kívül további négy nyelven is beszélt. Például a „Feelings” magyar szövegét is ő írta, amit Máté Péter énekelt el. Az Artisjus 154 bejegyzett művét tartja számon.

Életének 94. évében hunyt el Budapesten. A farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Garami Erika

Illusztrációk:
-Portréja. Gyenes András: Fradi gyászinduló. Dalnoki Jenő élete. Budapest, 2007. 168. p.

-Sport ’91. szerk.: Gyárfás Tamás. Budapest, 1991. 296. p.

-Gyászjelentése a Népszavában